 ’Hagyjk elszr, hogy kgy marja ket, asztn k harapjk kgy fejt, mondjk hogy ettl egyeslnek. Mindig nznek ’mit. Mondjk, teszi ket klnlegess. k azok akik szeretik az rt s mennek.’
A Kgymark ritkn maradnak egy helyben. Ms Orkoknak gy tnik, a Kgyk mindig figylenek valamit s kvncsiskodnak. Csak a harc idejre maradnak, aztn tovbbllnak.
A klnnl a beavatshoz tartozik egy mrges kgyval val megmarats, aminek ki kell tpni a mregfogait (innen a nevk). Nhny Ork belehal ebbe- a tbbi csak annl edzettebb lesz, minl tbbszr marjk meg. A Kgymark mindig visznek magukkal hallos kgykat, ha j bolygra mennek, arra az esetre, ha az ott l letforma hasztalannak bizonyulna. Ilyen mdon edzik letket. A kln jele a kgy. Kegyetlen s vad kln, akik jobb szeretnek vadon, kietlen helyeken lni, ahol mvelhetik, amit szeretnnek, dszthetik magukat kedvkre. Testket mindenhol piros cikornyk bortjk, kgyhoz hasonlatosak, mg msok a farkasok mellett dntenek- ez csak ersti a primitv benyomst. Ruhjuk mindenfle llat irhjbl, darabjbl van (tbbek kztt farkuknl fogva lgatott dgltt patknyokbl). A fej viselett groteszk szarvakkal ktik. A leggyakoribb elem a kgy, gyakran ntik fmformba ket.
 Medljaik, kszereik kbl vagy kermibl kszlnek, esetleg tollbl, kagylbl, karombl. Ezeket akasztjk egsz testkre, melyek kifejezetten a dsztst szolgljk. A Fjdalmasok szeretik ezt, s megprbljk a legfjdalmasabb pontokat megtallni.
A nehz kszerek s tsks gyrk csak kevesek kedvencei, akik ezt figyelmeztetsnek hasznljk ellensgeik szmra. Hresek mg klns ikonjaikrl, s egyni htvrtjeikrl, hts zszlikrl.
Leginkbb a Vadskacokhoz hasonltanak. Ez taln visszavezethet egy rgebbi kor Ork hborjhoz, amit mpst jralesztett a Kiborok megjelense. Ezek a bionikusan megerstett barbr lnyek borzalmas hagyatkai a Mrnonrkok s a Fjdalmasok egyttmkdsnek. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
