Jantini Patríciusok
A Patríciusok a jeges Jant Normandiusról származnak. Dan Abnett regényében a Jantiniak egy ellenszenves a dicsőségért és a bosszúért minden szabályt megszegő Gaunt szellemeivel ellenségeskedő regiment. Az ellenségeskedésnek két oka van korábban a Fortrys Binarin a Tanithiak elhalászták előlük a dicsőséges győzelmet, illetve a parancsnokuk Flense ezredes apját: Aldo Derciust Gaunt ölte meg, mert anno Gaunt apja és Dercius együtt szolgáltak és barátok voltak, de mikor Dercius a vereség szélére került a Kentauron az Orkokkal szemben. Magát és az akkor még az ő vezetése alatt álló Patríciusokat mentette, míg Gaunt apját és seregét feláldozta a menekülésért. Gaunt miután felnőtt és komisszár lett belőle kinyomozta mi történt a kentauron és elégtételként megölte Derciust. De Flense életben maradt és bosszút esküdött, amit a Menazodi Epsilonon a Menazodi Sigma holdján akart véghezvinni. Seregével felszámolta Gaunt utóvédjét, majd míg ő maga és néhány embere Gaunt ki csoportja után ment, akik titkos küldetést hajtottak végre, serege első tisztje vezetésével a harcban álló Tanithiakat kívánta megtámadni, de Gaunt számított erre és riasztotta a Vitriánus Dragonyosokat, akiknek parancsnokával személyes barátságban volt. A Vitriánok pedig levadászták az áruló patríciusokat. Mindeközben Gaunték végrehajtották a titkos küldetést, de Flense a vissza úton elkapta őket és harcba elegyedett Gauntal végül a Komiszár emelkedett ki győztesen a párbajból így értek véget az arrogáns Jantíni Patríciusok.
A jantíniak nehézgyalogság szervó páncélban és nehézfegyverekkel, taktikájuk jó ezt mutatja a Gaunték utóvédjével vívott csata is ahol a könnyű páncéltörő ágyúikkal fedezéket hoztak létre az emelkedőn.
Taktikájuk és viselkedésük az Ókori Róma Praetorian testőrségre emlékeztet.
|