Az �rg�rdista p�nc�lok t�rt�nete

Az �rg�rdist�k, �s p�nc�ljuk kezdeti fejl�d�se a F�ld elszigetel�d�se sor�n k�vetkezett be, mely a Birodalom felemelked�s�t el�zte meg, �s melyet a Visz�ly Kor�nak is neveznek. A Visz�ly Kora k�r�lbel�l a huszonhatodikt�l a harmincadik �vezredig tartott. Ez alatt az id� alatt az m�lt galaktikus emberbirodalma �sszeomlott, �s t�bb ezer helyi civiliz�ci�v� form�l�dott, melyek egyetlen nap, vagy egy kisebb csoport csillag k�r� szervez�dtek. Az emberi vil�gok elszakad�sa a k�oszisten Slaanesh meger�s�d�se idej�n t�rt�nt, amely az eld�k Buk�s�t is okozta. Slaanesh meger�s�d�se hatalmas zavarokat keltett a hiper�r elemi szerkezet�ben, hiperviharok n�ven ismert jelens�geket l�trehozva. A viharok a hiper�ri utaz�sokat kisz�m�thatatlann�, vesz�lyess� tett�k, vagyis gyakorlatilag lehetetlenn�. A hiper�ri utaz�s k�pess�ge n�lk�l, b�rmilyen, a k�zelebbi bolyg�kn�l vagy naprendszerekn�l t�volabbi utaz�s c�lszer�tlenn� v�lt, a hagyom�nyos meghajt�ssal utaz�shoz sz�ks�ges id� miatt. �gy az emberis�g vil�gai majdnem �tezer �vre el lettek v�lasztva egym�st�l A Visz�ly Kora alatt a F�ld, �s a Terrai naprendszer bolyg�i k�ptelenek voltak kommunik�lni m�s emberi vil�gokkal, de kapcsolatokat tartottak fenn egym�s k�z�tt. Az id� nagy r�sze alatt a F�ld korm�nya uralkodott a rendszer felett, m�g m�skor a Mars �s a Hold voltak meghat�roz� szerep�ek. Sokszor h�bor�ztak egym�ssal is. A huszonnyolcadik �vezred sor�n a f�ldi korm�ny teljesen �sszeomlott, �s t�bb tucat egym�ssal h�bor�z� csoportra oszlott, �s k�t �s f�lezer folyamatos hadakoz�ssal t�lt�tt �v m�lt�n az egyszer kiforrott civiliz�ci�b�l nem sok maradt. A bolyg� csatat�rr� v�ltozott, melyen techno-barb�r hadurak, �s harcos hord�ik k�zd�ttek. Ez a f�ld n�p�nek ideje volt: egy id�szak, melyet brut�lis urak ir�ny�tottak, mint Ursh Kalagannja, Tang Kardin�lis, �s a legh�rhedtebb, a f�lig zseni, f�kig �r�lt Narthan Dume, a. Csendes-�ce�ni Birodalom Zsarnoka. Ez ellen a technobab�r k�rnyezet ellen sz�lettek az els� �rg�rdist�k, a Cs�sz�r vezet�s�vel, ahogy ma ismerj�k, �s vel�k egy�tt sz�letett meg az els� �rg�rdista p�nc�l. Alap �rg�rdista P�nc�l : Mark 1 Ezt a p�nc�lt�pust a f�ldet ural� technobarb�rok viselt�k. Mikor a Cs�sz�t megkezdte f�ldi k�ldet�s�t, k�s�rete ugyan�gy volt felszerelve �s felfegyverezve, mint a t�bbi had�r. Az els� �rg�rdist�k alkott�k a k�s�retet, �s ugyanolyan p�nc�llal voltak ell�tva, mint a t�bbi harcos abban az id�ben. A vill�m szimb�lumok a mellv�rten a Cs�sz�r szem�lyes szimb�lumai voltak, a birodalmi sas el�tt, mely k�s�bb a Birodalom egyetlen jelk�p�v� v�lt. Ezek a szimb�lumok adj�k a p�nc�l megszokott nev�t – Viharp�nc�l. A Viharp�nc�l nem volt lez�rt, �s nem ny�jtott v�delmet elt�r� l�gnyom�s ellen, �s l�tfenntart� berendez�sek sem voltak benne – mindezek sz�ks�gtelenek voltak, mikor a harc a F�ldre korl�toz�dott. Ez a p�nc�l sokszor volt tetej�n tollas sisakkal d�sz�tve, de ezek mindegyike helyi alapanyagokb�l k�sz�lt, �s voltak kir�v� megold�sok, egy�ni k�ls�t adva. A p�nc�l f� r�sze egy meger�s�tett mellv�rt volt, mely a mellkast �s a karokat takarta. A mellkasi p�nc�l alatt tekercselt energiak�belek l�tt�k el energi�val a karokat, hat�konyan megn�velve visel�j�nek harci k�pess�geit, ak�r h�rom-n�gyszeres�re. Ebben az id�ben a legt�bb harc k�zelharcb�l �llt, melyben a harcosok el�szeretettel estek egym�snak, nagy t�v� l�fegyverek haszn�lata helyett – a harcos mellkas�nak �s karjainak ereje b�rt a legf�bb fontoss�ggal. A harcol� l�bai nem voltak energi�val ell�tva, de szegecselt, t�rdig �r� lemez v�dte. A p�nc�lozott csizm�k �s l�bsz�rv�d�k megszokottak voltak, hab�r nem az �sszes harcosn�l. A Viharp�nc�los harcosok egy h�ti egys�get viseltek, mely ell�tta energi�val a p�nc�lt – s�ly�nak nagy r�sz�t a h�t�berendez�s adta, mely az energiaegys�get v�dte a t�lhev�l�st�l. Mark 1-es p�nc�llal ell�tott harcosok a Cs�sz�t �sszes f�ldi h�bor�ja sor�n harcoltak, valamint a Marson �s a Holdon, amiknek F�ld t�pus� atmoszf�r�juk van. A Mark 1-es p�nc�l ritka mostans�g, kiz�r�lag n�h�ny szertart�sos egys�g haszn�lja. „Keresztes” �rg�rista p�nc�l: Mark 2 Amint a Terrai rendszer biztons�goss� v�lt, �s az �jj��p�t�s folyamata stabiliz�l�dott, a galaktikus k�ldet�s elkezd�dhetett. M�g miel�tt a Visz�ly Kora, �s a hiper�ri viharok v�get �rtek volna, a Cs�sz�r el�k�sz�leteket tett a Nagy Keresztes Hadj�rathoz. A tervek r�sz�r k�pezte az �rg�rdist�k �jra felszerel�s�t egy �j, korszer� csatap�nc�lzattal. Az �jonnan elfoglalt Mars a fejlett technol�gi�j�val az fegyverzet fejleszt�s�nek k�zpontj�v� v�lt. �j t�pus� p�nc�lokat gy�rtottak nagy sz�mban a marsi gy�rakban, az Adeptus Mechanicus, az -uralkod� techpapok oszt�ly�nak, akik a p�nc�l �gyeit int�zt�k a Cs�sz�r helyett - ir�ny�t�sa alatt. Ez lehet�v� tette az �rg�rdista alakulatoknak az �jra felszerel�st. Az �j t�pus� p�nc�l a Keresztes p�nc�l volt, mely hamarosan Mark 2-es p�nc�lk�nt v�lt ismertt�. A p�nc�l teljesen z�rt volt, �s l�tfenntart�, �s �gy alkalmass� v�lt idegen vil�gokon, �s m�ly�rben val� k�zdelemre. Fel volt osztva tagolt, abroncsszer� lemezekre a k�nny� mozg�s �rdek�ben, melyek m�r a l�bakat �s �pp �gy takart�k, mint a mellkast. A r�ad�s k�belek, melyek a l�b m�k�dtet�s�hez voltak sz�ks�gesek, k�v�l helyezkedtek el, m�g a mellkasi vezet�kek p�nc�lozva voltak. Az �regebb p�nc�lokon az energiak�beleket sz�nd�kosan k�v�l helyezt�k el, a p�nc�l h�t�s�t seg�tve, de a Mark 2-es hat�konyabb h�t�rendszere ezt sz�ks�gtelenn� tette. A h�ti egys�g megtartotta a r�gi form�j�t, de hat�konyabb volt, �s tartalmazta az extra felszerel�seket, melyek ell�tt�k a l�tfenntart�, l�gkeringet�, folyad�kp�tl�, �s k�l�nf�le automatikus orvosi funkci�kat, amelyek a k�s�bbi �rg�rdista p�nc�lokban is megmaradtak alapfunkci�k�nt. A sisak is el lett l�tva a marsi m�helyekben kifejlesztett automatikus �rz�kel�kkel. Ezek k�ls� szenzorokat tartalmaztak, melyek l�t�s- �s hall�sszigetelts�get biztos�tottak a k�ls� k�rnyezett�l – gyakorlatilag szemekk�nt �s f�lekk�nt m�k�dve. Az ilyen m�don begy�jt�tt inform�ci�kat egy g�pi agy dolgozta fel, �s egyenesen a visel� elm�j�be k�ldte, egy idegrendszeri csatlakoz� seg�ts�g�vel. Ennek az eredm�nye a visel� sz�m�ra az lett, hogy norm�lisan l�tott �s hallott, de ezen fel�l k�pes volt infrav�r�s, �s ultraviola tartom�nyban l�tni, valamint sz�lesebb hangfrekvenci�kat hallani. A visel� k�pes volt feler�s�teni azt a k�pet vagy hangot, melyet akart. Amennyiben vak�t� f�ny, vagy s�ket�t� erej� hang �rte, a sz�m�t�g�p biztons�gi szelepk�nt m�k�d�tt, �s lecs�kkentette az ingert, meg�vva az �rg�rdist�t a s�r�l�st�l. Ezt a p�nc�lt a Nagy Keresztes Hadj�rat sor�n haszn�lt�k. Sokak szerint ez volt a leghat�konyabb �rg�rdista p�nc�l, hab�r egym�st �tfed� lemezei nehezen jav�that�ak voltak. A p�nc�l jelenlegi p�ld�nyai, megjav�tva �s megfelel�en karbantartva, kis sz�mban m�g mindig haszn�latban vannak sok �rg�rdista k�ptalann�l. „Vas” �rg�rdista p�nc�l: Mark 3 A Mark 3 p�nc�lv�ltozat a intergalaktikus h�bor�k idej�re vezethet� vissza, melyet a Cs�sz�r er�i �s a galaktikus maghoz k�zeli vil�gok lak�i k�z�tt folyt, melyek k�z�tt rengeteg Z�mik otthonvil�g is volt, k�z�l�k nem mindegyik �r�lt, hogy galaktikus �jrah�d�t�s c�ljai legyenek. A Mark 3-as p�nc�l soha nem sz�nd�kozott a Mark 2-es hely�be l�pni, hanem egy �jabb neh�zp�nc�l t�pust k�pviselt, alag�trendszeri, �s haj�fed�lzeti harcokhoz. A korai csat�k magas vesztes�gei jelezt�k az ig�nyt erre a p�nc�lt�pusra. A Mark 3-as sz�mottev� hangs�lyt fektetett az el�ls� v�delemre, am�g a h�ts� p�nc�lzat ennek kompenz�l�s�ra meg lett k�nny�tve. Ez a p�nc�l akkor bizonyult a legjobbnak, mikor a fedez�k minim�lis volt, �s a harc a szemt�l-szembeni t�mad�son m�lt. A p�nc�l maga egy er�sen m�dos�tott Mark 2-es, r�gz�tett p�nc�llemezek hozz�ad�s�val a testen �s a v�gtagokon, valamint egy �j, er�sen p�nc�lozott sisakon. A sisak lejt�s lemezei el sz�nd�koztak t�r�teni a l�v�seket balra �s jobbra, �s ezek inspir�lt�k a Mark 4 �s 6 sisakok kivitel�t. Egyetlen �rg�rdista k�ptalant sem l�ttak el kiz�r�lag ezzel a t�pussal, de m�g mindig rengeteg k�ptalan haszn�lja a Mark 3-as p�nc�lt behatol�si �s alag�tharc�szati c�lokra. Mialatt a Mark 3-as egy sikeres megold�s volt egy speci�lis esetre, t�l orm�tlan volt mindennapi haszn�latra. Ez a legdurv�bb kin�zet� �rg�rdista p�nc�l mind k�z�l, �s n�ha szertart�sos �r�k viselik. A Mark 3-ast n�ha „Vas�lt�zet”-nek, vagy Armorum Ferrumnak is h�vj�k, eml�keztetve hatalmas erej�re. „Maximus” �rg�rdista p�nc�l: Mark 4 A Nagy Keresztes Hadj�rat k�r�lbel�l 200 �vig tartott, �s befejezt�vel politikai megszil�rdul�s k�vetkezett be. Az �rg�rdist�k messzi f�ldeken sz�tsz�r�dtak, sokan hely�rs�gekben szolg�ltak, hadj�ratok helyett, valamint sz�muk is lecs�kkent, �j szerep�knek h�la. A kor�bbi felszerel�sek gyorsan elkoptak, k�z�tt�k a Mark 2 �s 3, amit a Marson k�sz�tettek. M�g n�h�ny k�ptalan helyi forr�sokra �p�tkezve folytatta a gy�rt�st, az Adeptus Mechanicus marsi gy�r�ri�sait egy �jabb v�ltozat gy�rt�s�ra �ll�tott�k �t. Ez volt a Mark 4-es, vagy Birodalmi Maximus p�nc�lzat. A f� v�ltoz�s a r�gz�tett p�nc�llemezek sz�ttagol�s�nak megsz�ntet�se volt, el�nyben r�szes�tve a merev �z�leteket melyeket eredetileg a Mark 3-ashoz lettek kifejlesztve. Ennek eredm�nyek�pp a kor�bbin�l kev�sb� mozg�kony, de k�nnyebben gy�rthat�, �s karbantarthat� p�nc�l lett. Az �jonnan megh�d�tott vil�gok felfedett technikai titkai lehet�v� tett�k a marsiaknak egy sokkal hat�konyabb p�nc�l kifejleszt�s�t, emelve a v�gterm�k min�s�g�t, �s ezzel egy�tt cs�kkentve a s�ly�t. Az energiak�belek meger�s�tett v�delme lehet�v� tette biztons�gos elhelyez�s�ket a p�nc�l k�ls� r�sz�n, am�g egy �j anyag haszn�lat�val a k�belek m�rete �s sz�ma is lecs�kkent. A sisak teljesen �j t�pus� volt, form�j�t a Mark 3-as cs�csos eleje inspir�lta. A kor�bbi p�nc�lt�pusokon a sisak r�gz�tett volt, benne a visel� feje szabadon mozoghatott. A Mark 4-esen �s a k�s�bbi v�ltozatokon a sisak nem volt r�gz�tve, hanem a visel� fej�vel egy�tt mozgott. Ez a k�nny�t�s jelzi a k�sz�t�k megn�vekedett tapasztalat�t a idegcsatlakoz� berendez�sek tekintet�ben, �s az �j nyersanyagok haszn�lat�t, amelyek el�rasztott�k a marsi m�helyeket a Nagy Keresztes Hadj�rat ut�n. A Mark 4-es p�nc�l a v�gs�, legjobb �rg�rdista p�nc�lt�pusnak lett tervezve, a legjobb v�delmet adva sz�ls�s�ges k�r�lm�nyek k�zt. A marsi gy�rak teljesen �t�lltak a termel�s�re, �s rengeteg �rg�rdista hadtest r�szben vagy eg�szben �jra fel lett szerelve. „Eretneks�g” �rg�rdista p�nc�l: Mark 5 A Mark 4-es �ltal�nos kibocs�t�sa csak fel�n�l tartott, amikor kit�rt a H�rusz Eretneks�g. Ez az eg�sz programot bizonytalans�gba tasz�totta. Rengeteg nemr�g felszerelt k�ptalan fordult a Birodalom ellen, am�g rengeteg h�s�ges k�ptalan er�ltette a r�gebbi v�ltozatok haszn�lat�t, �gy jelent�s volt a zavar. Az �rg�rdista p�nc�lok, n�v szerint a technikusi �s m�szer�szi, er�sen fel lettek haszn�lva az �j p�nc�l elk�sz�t�s�hez. Rengetegen k�ptelenek voltak megfelel�en karbantartani, �s egyed�l lem�solni, ahogy eredetileg sz�nd�koztak. Mivel a Mark 4-es �jnak sz�m�tott, ez�rt senki nem sz�m�tott az �ri�si alkatr�szig�nyre, �gy a p�nc�lok hamar haszn�lhatatlann� v�ltak egy-egy kisebb s�r�l�s ut�n. Kider�lt, hogy az �jonnan haszn�lt, speci�lis anyagok nem voltak el�rhet�ek helyileg. A probl�m�t csak fokozta a k�ptalan csatat�rr�l csatat�rre t�rt�n� mozg�sa. A birodalmi csapatok hamar k�nytelenek voltak visszavonulni, �s egy �j t�pus� p�nc�l sz� szerint �jszakai m�szakban lett kifejlesztve. Ez volt a Mark 5-�s, vagy Eretneks�g p�nc�lzat. A Mark 5 annyi Mark 4 alkatr�szt haszn�lt fel, amennyit csak lehetett. Ezekb�l nagy k�szletek �lltak rendelkez�sre, �s az �rg�rdista M�szer�szek k�pzettek voltak a haszn�latukban. Amint az �j alapanyagok, melyeket a Mark 4-eshez haszn�ltak, elfogytak, sz�ks�gess� v�lt a r�gebbi dolgok haszn�lata. A Mark 4 k�nnyebb mellkasi-, l�b- �s kark�belez�se �regebb, nehezebb k�belekre lett kicser�lve, jobban hozz�f�rhet� anyagokb�l. Emellett a k�belek k�v�lre ker�ltek, mert t�l nagyok voltak az �j t�pus� mellkasi p�nc�l al�. Ez bebizony�tott egy gyenge pontot a tervben, ami mindenf�le improviz�lt mellkasp�nc�lhoz vezetett k�l�nf�le szerel�kekb�l. A Mark 5 kit�n� tulajdons�ga a hatalmas p�nc�llemezek voltak. Ez egy pr�b�lkoz�s volt, a Mark 4-es mint�j� lemezek helyettes�t�s�re, mikor rosszabb alapanyagokat haszn�ltak, a jobbak hi�ny�ban. Egy extra b�rp�nc�l lett elhelyezve a p�nc�l k�r�l, molekul�ris k�t�szegecseket haszn�lva. �rezhet� volt a megn�velt t�meg, k�l�n�sen egy �jabb mellkasi p�nc�l hozz�ad�sakor. Ez az energiaegys�g nagyobb megterhel�s�hez vezetett. V�geredm�nyben a visel� vagy feltekerte az energiakibocs�t�st, �s elviselhetetlen meleggel kellett sz�molnia, vagy hagyta az energiaegys�get �gy, ahogy van, �s elfogadta az alacsonyabb energiaszintet. A sisak a Hal�loszt� v�rtezet fejleszt�si programj�b�l lett �tv�ve, az �szlel� sisakok egy korai v�ltozata, ugyanolyan automatikus �rz�kel� berendez�sekkel ell�tva, mint a korai Hal�loszt� p�nc�lok. Valami �sszef�rcelt f�lmunkak�nt, a Mark 5-�s�k nagyon v�ltozatosak voltak. Ahol Mark 4 sisakok, p�nc�llemezek, �s k�belek el�rhet�ek voltak, gyakran azokat haszn�lt�k. B�r undorodtak a kedvez�tlen eredet�t�l, a Mark 5-�s rendk�v�l tart�snak bizonyult, �s emellett egyar�nt fontos volt, hogy k�nny� volt el��ll�tani �s karbantartani. Hatalmas mennyis�geket sz�ll�tottak az �rg�rdista k�ptalanokhoz az Eretneks�g alatt, k�z�tt�k azoknak is, akik k�s�bb �t�lltak H�rusz oldal�ra. Ahogy H�rusz saj�t ut�np�tl�si helyzete megromlott, a Mark 5-�s v�rteket az elesett ellenfeleit�l szedte el, �s saj�t csapatai haszn�lt�k. Az Eretneks�g ut�n a legt�bb Mark 5-�s elromlott, vagy sz�t lett szedve alkatr�sznek. N�h�ny k�ptalan birtokolja csup�n a konstrukci� egy-egy darabj�t, tal�n mert el akarj�k felejteni az Eretneks�g s�t�t napjait. Reneg�t rendh�zak m�g mindig fel lehetnek szerelve ilyen v�rtekkel. Mark 6 �rg�rdista p�nc�lzat Amikor a Mark 4-es gy�rt�sa le�llt, munk�latokat kezdtek egy hossz� t�v� fejleszt�si programon, a Mark 4-es egy tart�sabb darabra cser�l�s�n. A Mark 5-�s, vagy Corvus p�nc�l mindig is ideiglenes kivitelnek k�sz�lt. A fegyverfejleszt� m�helyek a Marson k�s�rletezni kezdtek az �j �s a r�gi technol�gia kever�s�vel, az �j anyagokat tart�sabb� t�ve, ahol csak lehetett. Az eredm�nyk�nt kapott p�nc�lzatok jelent�s tulajdons�ga a kett�s technol�gi�j� �ramk�r�k egyes�t�se volt. Ez lehet�v� tette a ritka vagy bonyolult funkci�k ideiglenes cser�j�t, vagy jav�t�s�t, k�z�ns�ges, vagy nagyon egyszer� technol�gia haszn�lat�val. Hab�r a fejleszt�s m�g nem volt k�sz, rohamtemp�ban gy�rtani kezdt�k, amint H�rusz csapatai el�rt�k a terrai naprendszert. Gyorsan felszerelt �rg�rdista k�ptalanok viselt�k az �j t�pus� Mark 6-os p�nc�lzatot, mialatt a fejleszt�m�helyek sz�t lettek szerelve, �s felk�sz�ltek a F�ldre telep�l�sre. A marsi hadj�rat alatt H�rusz seregei rendszeresen lerohant�k a gy�rakat az �rg�rdista p�nc�l�rt, �s hamar megkezdt�k az �j v�rtek gy�rt�s�t saj�t haszn�latukra. A t�bbit gyorsan sz�tosztott�k a t�bbi hadtest k�z�tt a galaxisban, �gy az �j p�nc�lt�pus hamar sz�les k�rben elterjedt. A Mark 6-os el�ny�s tulajdons�ga volt a viszonylag tiszta kin�zet, a f�k�belek p�nc�llemezek al� helyez�s�vel. A k�ls� mellkasi �s kark�belek �s automatikusan el lettek v�lasztva a f� rendszert�l s�r�l�s eset�n – ek�ppen kik�sz�b�lve a hib�t, �s megoldva a Mark 5-�s probl�m�j�t. A sisak a Mark 4-es jav�tott v�ltozata volt, egy �j t�pus helyett, hab�r egy �j t�pus fejleszt�s alatt volt, �s Mark 7-esen lett haszn�lva. A bal v�llp�nc�l megtartotta azt a szerkeszt�si m�dot, amit a korai Mark 5-�s, ugyanazon okokb�l. Ahol a nyersanyagk�szletek sz�k�sek voltak, a jobb oldal kellett hogy er�sebben v�dve legyen, �gy h�t a bal oldal k�nnyen kicser�lhet� volt kiss� kev�sb� hat�kony p�nc�llemezekkel. A k�lts�gek ilyenfajta cs�kkent�se er�sen sz�ks�ges volt abban az id�ben. K�s�bb a szegecselt v�ll-lemez egybeforrt a terrai hadj�rattal �s az �rg�rdist�k v�gs� h�siess�g�vel, �gy tradicion�lis embl�m�v� v�lt manaps�g. Mark 7 �rg�rdista p�nc�l Mikor a Mars v�gs� csat�ja folyt, a Birodalom, tudom�sul v�ve, hogy a bolyg� el fog esni, majdnem k�tszeres�re emelte a termel�st a F�ld�n. A p�nc�lfejleszt�k csapatait gyorsan, nagy sz�mban �thozt�k a Marsr�l, hogy folytathass�k munk�jukat, �s egyes�ts�k utols� munk�jukat egy �j p�nc�lt�pusban. Ahogy H�rusz csapatai v�gleg elt�r�lt�k az ellen�ll�st a Marson, az �j Mark 7-es p�nc�lok kezdtek eljutni a F�ld�n �s a Holdon l�v� �rg�rdist�khoz. A Mark 7-es jelenti a kiteljesed�s�t annak a programnak, mely a Mark 6-osn�l csak f�lig volt k�sz. Viszont a Mark 6-os ugyanolyan hat�konynak bizonyult, emiatt sok k�ptalan ink�bb a r�gi t�pust haszn�lta, ahelyett, hogy a Mark 7-esekre �llt volna �t. A f� �j�t�s a Mark 7-esen az �jonnan kivitelezett mellkasi lemez volt, amely a mellkasi �s kark�beleket v�dte. Ez a sas-egys�ggel rendelkezik, �s err�l kapta a p�nc�l h�tk�znapi nev�t - Armoorum Impetor, vagy Sas p�nc�lzat. A m�sik f� k�l�nbs�g a szegecselt v�ll-lemez elhagy�sa volt, �s az �j sisak egy r�gi, a Mark 4-esen haszn�lttal helyettes�t�se. El�rel�p�sek t�rt�ntek a t�rdiz�leti mozgat�egys�gben, b�r ezek m�r be voltak �p�tve rengeteg k�sei Mark 6-os p�nc�lba. Nem t�lz�s teh�t azt �ll�tani, hogy a Mark 7 a Mark 6 v�gs� kifejl�s�t jelenti, �s a k�t p�nc�l j�l kieg�sz�ti egym�st. Az egyik alkatr�szei haszn�lhat�ak a m�sikhoz, p�ld�ul a Mark 7-es sisak illeszkedik a Mark 7-esre, �s vice versa. „K�bor” �rg�rdista p�nc�l: Mark 8 Az Eretneks�g �ta az �rg�rdist�k csup�n egy �jabb t�pus�t alkott�k meg a p�nc�loknak. A Mark 8-as, vagy K�bor v�rtezet er�sen a Mark 7-es tervein alapul. El�gg� hasonl� a Mark 7-eshez, kiv�ve a mellkasi p�nc�lt. Ez kiss� nehezebb a r�gebbi t�pusn�l, �s v�di az �sszes energiak�belt. Tartalmaz emellett egy „gall�rt”, amely takarja sisakk�beleket, �s v�di a l�gsz�r�ket. Ezekt�l a kisebb m�dos�t�sokt�l eltekintve a Mark 8 nagyon hasonl�an n�z ki, �s m�k�dik, mint a Mark 7. Mialatt sok �rg�rdista k�ptalan fel van szerelve a Mark 8-assal, a haszn�lata csek�ly. A k�ptalanok ink�bb a r�gebbi, megb�zhat�bb Mark 6 �s 7 p�nc�lokat haszn�lj�k. K�ptalan vari�nsok A h�t alapt�pusa az �rg�rdista p�nc�loknak a H�rusz Eretneks�g el�tt, �s alatt lett kifejlesztve Minden t�pus gy�rt�sa sor�n sokf�le v�ltoztat�sokat �p�tettek bel�j�k, a csatat�ri tapasztalatok f�ny�ben. �gy m�g a megegyez� alapt�pusok eset�n is vannak k�l�nbs�gek, de ez legt�bbsz�r nem st�lusbeli v�ltoz�s, csak a nyersanyagok el�rhet�s�ge volt korl�tozott. Az Eretneks�g lez�rul�sa ut�n a Birodalom nagy r�sze megv�ltozott, k�z�tt�k az �rg�rdista k�ptalanok sz�ma, �s szervezetts�ge. M�g addig csak h�sz k�ptalan l�tezett, ezut�n az eretneks�g ut�ni �ri�si hader�k sok kisebb k�ptalanra oszlottak. Az �jonnan alap�tott k�ptalanok mindenf�le rendelkez�sre �ll� p�nc�llal el lettek l�tva. A legt�bb p�nc�l Mark 6 vagy 7 volt, de el�fordultak r�gebbiek is. Az�ta minden k�ptalan saj�t maga ir�ny�tja felszerel�s�nek el��ll�t�s�t. Azt azonban t�lz�s lenne �ll�tani, hogy minden k�ptalan minden ell�tm�nyt saj�t mag�nak termeln�. N�h�ny k�ptalan kereskedik m�sik k�ptalanokkal, vagy helyi �zemeket b�znak meg a termel�ssel. Ez k�l�n�sen akkor jellemz�, ha a k�ptalanok korm�nyozz�k az adott vil�got, amelyen �lnek – amennyiben a bolyg�t hat�konyan ir�ny�tj�k, �s a megfelel� nyersanyag-ut�np�tl�s biztos�tott. M�s �rg�rdista k�ptalanokat az Adeptus Mechanicuson kereszt�l szerelnek fel.