Gaudamus inkvizítor jelentése

+++priority:AAB2+++ +++Transfer from Eastern Fringe, Freyad sector to:Ordo Malleus +++ +++theme: Inquisitor Gaudamus report+++ +++subtheme: Adeptus Astartes Angelico Ferrum+++   +++Dicsőség a Császárnak!     A sikeres freyad-i hadjáratról küldött jelentésem kiegészitéseként küldöm az Ordo Scriptorium számára az Acélangyalok rendházáról szóló elemzésem. Oly dolgokról esik benne szó, melyeket magam tapasztaltam, és melyek hasznára válhatnak bárkinek, aki a jövőben ezzel a káptalannal kerül kapcsolatba. Javaslom az itt leirtak bizalmas kezelését. Először is egy nagyon rövid áttekintéssel kezdeném az Angelico Ferrum káptalan történetéről. Számos részlete már ismert a mélyen tisztelt Inkvizició elött, igy csupán a lényeges eseményekre térnék ki. Bővebben a „Codex: Angelico Ferrum” néven őrzött fóliánsban találhat adatokat az érdeklődő.   A Rend bő háromezer éves történelme során számos krizishelyzeten esett át, amelyekből mindig új erőre kapott, de természetesen ezek a csapások nem múltak el nyomtalanul. Az alapitás körülményei roppant különlegesek, és hatásuk máig érződik, ezért érdemes behatóbban foglalkozni velük. Az anyaviláguk a Nox bolygón található (ld: Administorum Chartografia: MMXCLXII233456-234ght456) ami egy központi fekvésű helye az űrnek. Számos stratégiailag fontos terület közvetlenül elérhető innen, úgysmint mindjárt a Terra, a Cadiai Kapu, a Keleti Gyűrű számos világa, az Armageddon bolygó, és még sorolhatnám. Annak idején a bolygót egy Khorne invázió sújtotta, mikor a Sötét Angyalok rendházának egy százada véletlenül idetévedt. Hosszú küzdelem után visszaszoritották a támadókat, és megtisztitották a világot a Káosz mocskától. Mindössze 5 terminátor élte túl a harcokat, és mikor a Terra Nagyurai úgy döntöttek, hogy a Noxon egy űrgárdista rendházat kell alapitani, a terminátorszakasz veterán vezetőjét, Mortimer De’Valerát választották ki, hogy a génállományából létrehozzák az Acélangyalokat. Ez az oka, hogy az Angyalok „Primarchának” hivják alapitójukat, noha ez teljesen téves megnevezés. Ez is egy megnyilvánulása a Rend hirhedt magabiztosságának és felsőbbrendűség-tudatának. Az ezt követő évszázadokban a Rend központi helyzetéből adódóan számos kereszteshadjáratban részt vett, és a Nox militarizálásával jelentős hatalmi bázisra tett szert. Sok alkalommal küzdöttek a káosz férgei ellen, igy jóval többet tudnak ezekről, mint ahogy az üdvös lenne. Viszont mindig az inkvizició, és különösen sokszor az Ordo Malleus tagjai mellett harcoltak, és soha nem adták jelét megingásnak. Ez lehet az oka annak az eretnek tréfának, hogy az Acélangyalokat egyesek nem általanak „a kis Szürke Lovagoknak” hivni. Ettől eltekintve az űrgárdista rendek közül az Acélangyaloknak van az egyik legnagyobb tapasztalata a káosz elleni harcban. Jó kiképzésüknek és fanatizmusuknak hála, ez nem tesz rájuk különösebben romboló hatást.   Egy nagy törés akadt a történelmükben, mikor a Rend a kipusztulás szélére sodródott. Egy szakadár elda rablóbanda, akikkel az Acélangyalok évszázadok óta heves háborút vivtak, megtámadta a Noxot, és elfoglalta. Mire a hazatérő űrgárdisták megtisztitották bolygójukat a megszállóktól, számuk a két tucatot sem érte el. Ekkor a Karmazsin Öklök nyújtottak segitséget nekik. Az Öklök az Index Astartes szigorú elvei szerint épitették újjá a Rendet, igy az elvesztette a Sötét Angyalokra jellemző vonásaik legnagyobb részét. Azonban sok közülük – például a jelentős tűzerőre és ellentámadásra alapuló haditaktika és a vallásos buzgalom – máig is él. Az Angyalok ekkor egyébként csalódtak az anyarendházukban, mert az nem válaszolt segélykérésükre az „Interregnum” időszakában. Az Acélangyalok mentalitását a magabiztosság és a felsőbbrendőség-tudat egyaránt jellemzik. A számos átélt és leküzdött nehéz helyzet, és a jelenlegi vitathatatlanul nagy hatalmuk az alapja annak, hogy mindenkinél magasabb rendűnek higgyék magukat. A Noxon bevezetett vallási fanatizmus és az űrgárdisták bálványozása természetesen a Rendet is átitatta. Az egyszerű ember rajong a Császárért, és ez a fiaiként tisztelt űrgárdistákra is átragad. A Császár mindenható és tévedhetetlen, igy a fiai is azok. A fanatikusságuk azonban jól szervezett, gépies precizitással, és teljesen érzelemmentes, kegyetlen céltudatossággal párosul. Meg vannak győződve, hogy minden amit tesznek, az helyes. Ehhez az ideológia a „Császár gyermekei” kultuszban gyökeredzik. Ez veszélyes lehet, ezért folyamatos megfigyelést javaslok. Azonban a rendet és szervezettséget mindenek elé helyező Acélangyalok mélységesen megvetik a káoszt, és mindazt, amit képvisel. Ez kiválló fegyverré teszi őket a kezünkben. Egyikük egy alkalommal elismerően szólt a tyranidákról, mint olyan lényekről, ahol az egyén teljesen a tökéletes rendszer része. Hozzátette azonban, hogy a kaptártudat persze nem lehet tökéletes, mert nem vetekedhet a mi Urunk végtelen bölcsességével. Ebből is ered egy szokásuk, mégpedig az, hogy a súlyos sebet kapott űrgárdista öngyilkos módon nekitámad az ellenségnek, igy próbálva hasznára lenni társainak. Másik szokásuk is érdekes, mivel nem tartják nyilván az egyes katonák hőstetteit, hanem minden szakasz maga vezeti a krónikáját, ahol többes szám első személyben számolnak be minden jeles haditettről.   Az Angyalok kapcsolatai a különböző birodalmi szervezetekkel meglehetősen vegyes képet mutatnak. Kiválló kapcsolatokat ápolnak a Sötét és a Véres Angyalok rendjével, de mindenek elött a Karmazsin Öklöket tisztelik. Kimondottan jónak mondható a viszonyuk az Űr Farkasaival, és az Inkvizicióval. (ebben bennefoglaltatik az Ordo Malleus is) Azonban az Administorummal számos alkalommal akadtak súrlódásaik, amik nemegyszer a fegyveres összecsapásokig fajultak. Ezenkivül az Ecclesiarcha sem nézi jó szemmel a Birodalmi Kultusz Noxon gyakorolt elhajlását. A Rend azonban mindeddig sikeresen megvédte érdekeit. Az Acélangyalok a harcban ritkán vesznek részt, általában a gigászi méretű Angyali Légió sereg egységeivel együtt támadnak. Ők az elit, a sereg vezetői, akik a legveszedelmesebb frontszakaszokon küzdenek, illetve előkészitik a terepet a Birodalmi Őrség elsöprő inváziója elött. Invázióik mindig hatalmas pusztitással járnak – mint mondják, kiégetik a gonoszt – de utánna akár több száz évet is rászánnak, hogy újjáépitsék a lerombolt világot, és ott egy Császárhű rendszert épitsenek fel. Alapelvük, hogy mindig a minimálisan elégséges haderő többszörösével támadnak. Mint mondják, nem harcolni szeretnek, hanem győzni. A századaik nagyon önálló haderők, aminek köszönhetően a Rend számos hadszintéren tud egyszerre fellépni. A Noxot azonban mindig hatalmas erőkkel védik. A struktúra most változóban van, mert több századparancsnok – bizonyos Fritz Wagnerrel az élükön – változásokat szeretne. Különböző méretű, specializáltabb századokat szeretnének. Lord Benedict hallgat a tervükre, de véleményem szerint struktúrélis változások nem várhatóak a jelenlegi Nagymester regnálása alatt. Utódja valószinűleg Wagner százados lesz, aki bizonyosan végrehajtja azokat a szóban forgó reformokat. Azonban az Ordo Malleus számára az Acélangyalok maradnak, akik voltak: kiválló, hűséges, és minden csatatéren bátran bevethető bajtársak.     +++transmission...end...status...ok...code...INKGAUDAMUSORMALL...transmission...cancelled+++