Tanith Ágyúi  Dan Abnet

– Köteleket ki! Most! – üvöltötte Domor. A 2K leszállóhajó vadul megbillent, ahogy a lenti nehézfegyverek ismét eltalálták. – Most?! – kérdezte Haller őrmester elborzadva. – Fogd be, és csináld, vagy mind itt halunk meg! – A… kupolára ugrunk? – Igen. A kupolára. – De… elvétettük a landolási zónát! Vissza kellene… – Csökken a sebességünk! - kiáltott oda neki Milo. – A turbinák kezdik beadni a kulcsot! – hallatszott a pilótafülkéből. – Csökken a magasság! – Mozgás! – mondta Domor fagyosan. A lángoló csapatszállító a kupola fölött bukdácsolt, s most, hogy az építmény eltakarta előlük az ütközet fényeit, immáron teljes sötétségben voltak. Csak a saját gépüket emésztő tűz adott némi világosságot. Gyakorlatilag nem láttak semmit. Amennyire meg tudták ítélni, akár a kupola pereme fölött is járhattak. Minden csupa elmosódott árnyék, sehol egy biztos támpont… Sötét idők járnak a Sabbat világok felszabadításáért küzdő Birodalmi Gárdára. A hadjárat kifulladni látszik, az utánpótlási vonalak elvágva, a Káosz erői mindent elsöprő ellentámadásba kezdtek. Gaunt komisszár-ezredes és a Tanithi Első és Egyetlen feladata Phantine prométeumban gazdag iparvilágának visszafoglalása. Az ellenséges környezeti feltételek miatt egyedül a bizonytalan légi offenzíva látszik járható útnak, és a mérgező légkörű, ellenségtől hemzsegő planétán a Szellemek számára már csupán egy kérdés maradt: túlélhetik-e ezt a földi poklot?