Ez egy alternatív írás melyet a games workshop nem  tett hivatalossá de meg sem cáfolta. Az írás fényt derít a Tauk gyors fejlődésének titkára illetve a hitehagyott parancsnok legendájának megoldását is tartalmazza. Mind ez persze nem hivatalos de úgy gondoljuk hogy lehetséges és érdekes részét alkothatja a warhammer 40k világának.

            A 36-odik évezredben a birodalom kolonizáló hajókat küldött a Tau-ra hogy itt létesítsenek kolóniát de a bolygókörül hipervihar tombolt így a hajók jó része elpusztult ezzel a bolygó és a rajta lakó vadászó és gyűjtögető életmódot folytató nép megmenekült ez lett később a Tau. Ám de egy birodalmi hajó mely korábban meghibásodott és lemaradt társaitól hogy behozza lemaradását nagyobbat ugrott az immatériumba ezzel átugorva a warp vihart és kilyukadva a Tau felett, de a hajót erősen megrongálta a hiper vihar és kényszerleszállást hajtott végre a bolygón. A Hajó egy hegység völgyében landolt ami egy alföldre nyílt és két folyó is át folyt rajta. Az utasok miután összeszedték magukat és megértették hogy itt ragadtak elkezdték azt csinálni amiért jöttek: kolonizáltak. Kis várost építettek a hajó köré és kipakolták azt ami még menthető volt, templomot építettek az istencsászárnak földet műveletek és vadásztak. A fegyvereik hamarosan használhatatlanná váltak hiszen kifogytak az energia cellákból így Terux a hajó tech papja és a mérnökök a helyi erőforrásokat felhasználva építettek új fegyvert  a hegyekben sok kristály volt mely alkalmas volt egenergia inpulzus generálására így ezt felhasználva készítették el az első energia inpulzus puskákat melyet később a Tauk használnak majd előszeretettel.

            A település mely később várossá nőtte ki magát két évezredig virágzott majd egy földrengésben maga alá temette a hegy, a lakosság megmenekült része a hegyekbe menekült.

Mindeközben a Tauk tovább fejlődtek megtanultak beszélni és városi társadalommá váltak majd ahogy több helyütt olvashattuk a kasztok egymásellen fordultak hosszú háborúskodás utána Tauk fajuknak egy elszigetelt csoportja a Etheriánok a békítették ki. A háború alatt a föld kaszt megtalálta az emberek városát és innét merített a háborúhoz szükséges technikákból illetve más terülteken is felhasználta az itt talált furcsa dolgokat. A Tauk újabb virágzása alatt egy a hegyekben vándorló a legfelsőbb jót kereső csapat találkozott az emberek maradékával akik közt volt egy papa aki beszámolt nekik az istencsászárról és elvezette őket a város romjaihoz ahol a föld kaszt állta vájt alagutakon eljutottak a templomig és a  hajóig ahol a Tauk eme csoportja úgy érezte megtalálta a legfelsőbb jót és itt alapítottak új várost a rég fölött. A város ismét virágzásnak indult az eredetei város épületeinek mására magas karcsú tornyokat építettek mely a legtöbb Tau városra jellemző viszont volt egy épület ami robosztusságával elütött a többitől ez volt az istencsászár temploma amin a bejárat fölött a hajóról származó több mint 4 ezer éves birodalmi sas díszelgett. Ám a Tauk vezetői élükön az etehriánokkal nem tűrték ezt a virágzó ámde eretnek hozzáállást a legfelsőbb jóhoz és elpusztítatták a várost.

 Az ostrom után a várost levegő kaszt is átkutatta és megtalálták a hajó maradványait.  Mikor a föld kaszt munkásai eltávolították a földet a hajó kürtöl és a 2 ezer év után ismét napvilágot látó hatalmas test alapján épült meg a tauk első űr utazásra képes hajója bár sokhelyütt módosítva mivel a bolygón a hajó több építőeleméül szolgáló fém nem volt megtalálható. Továbbá még a fegyverzetet az első hajókról lehagyták hisz csak békés kutatásra szánták őket. A hajó hiperhajtóműve súlyosan sérült továbbá a tauk asztropata híján különben sem tudtak volna vele mit kezdeni így első hajók csak a birodalmi hajó valós térhajtóműveit örökölték azt is jelentősen módosítva. Így a Tau hamarosan űrbéli birodalommá nőtte ki magát és a legfelsőbb jó eszméjét terjesztette galaxis szerte, beolvasztott több fajt mind például Kroot. Harcolt az orkokal káoszistákal és a birodalomal sőt még tiranidákal is. A Tauknak rá kellet jönniük hogy az űrben minden oldalról veszély fenyegeti őket és hogy a legfelsőbb jó eszménye nem elég pontos ahhoz hogy érdemes legyen érte harcolni. Ilyen gondolatokkal a fejében tért vissza a Taura egy vesztett csata után a hitehagyott parancsnok akinek seregét a káoszisták verték szét. Ezen eszmék és gondolatok hatására elkezdte keresni a káosz ellenszertét. A csatatéren ahol seregét szétverték látott egy másik sereget is akik kétfejű sasos lobogóval vonultak a csatába. Már korábban is látta ezt a logót egy földkaszti szekta használta akik magukat az istencsászár híveinek mondták ő általuk jutott el a városba ahol néhány megmaradt katonájával a templomban illetve a hajón lévő feljegyzéseket olvasva megtudta hogy az istencsászár az emberiség birodalmának vezetője és hogy ezt a város 5ezer éve az ő emberi híve emelték majd később tauk is csatlakoztak hozzájuk. Megtudta még többeközött hogy az emberek birodalma 10 ezer éve folyamatos háborúban áll a káosszal. Ekkor döntött úgy hogy az istencsászár híve lesz. Tudta azonban hogy itt nem bontakozhat ki teljesen, így a szekta tagjaival és jó néhány hitehagyott katonával útnak indult és egy a káosz állttal megszállott bolygó felett esküdött hűséget az istencsászárnak majd katonával együtt kétfejű sast mázolt a sisakjára és belevetette magát a káosz elleni küzdelembe. A bolygót egy khorn káosz kultista légió tartotta megszállva fegyvereik és csapnivaló taktikájuk nem sokat ért a harcban többször is bizonyított tauk ellen. A győzelem után a tauk várost építettek egy hegyen és azt az istencsászárnak ajánlották. A város három bástyákkal megtoldott adamantínium védőfallal körülvett szinttel rendelkezik a bástyákon pedig hatalmas  kifelé néző császár szobrok állnak. A csúcson van a templom melyet ugyanaz a sas díszít mely egykor a korábbi templomot és a hajót. A Tauk pedig a szinteken épült karcsú házakban laknak és dolgoznak. A falakon kívül kp 1500 méterrel a tengerszint felett egy hatalmas kétfejű sas alakú tér van melyen egy az elöbbiek nél is magasabb császár szobor áll ezt a teret használják felvonulási térnek és űrkikötőnek. Az itt élő Tauk érkezésük pillanatától várják hogy az istencsászár választott faja az emberek is tiszteletüket tegyék az ő szent helyükön, és ez már nem sokat várat magára. 

            Az Orod Xenos fekete tunderhawok- ja kilépett  a kontinenst fedő vastag felhőrétegből pontosan a megadott koordináták fölött. A bent ülőket hihetetlen látvány fogadta a város elött egy hatalmas kétfejű sas alakú kivilágított placc várta őket. Hartmann inkvizítort éveket töltött a hitehagyott parancsnok legendájának megismerésével és tartózkodási helyének felkutatásával, kutatás alatt a legvalószínűbbnek azt tartotta hogy a Taut megfertőzte a káosz vagy elrabolták a sötét eldák talán az eldák mellé állt a tiranidákkal szemben de még azt is elképzelhetőbbnek tartotta ennél hogy az orkokkal szövetkezett, de ezt nem hitte volna egy tau aki császárhű és most kiderül hogy nem is egy, hanem egy egész város. Mikor a hajója bolygókörüli pályára állt üzenetet kaptak a felszínről maga a parancsnok üdvözölte őket mint a szentséges istencsászár küldötteit és biztosította őket hogy fel készületek az érkezésükre. Akkor azt képzelte hogy a tau csak kigúnyolja őket így személyesen indított osztagot az álltaluk megadott koordinátákra erre most tessék itt egy város melynek birodalmi sas alakú leszálló pályája van és majdnem 2 millió lakosa. Míg így töprengett a pilóta lerakta a gépet a placcra. Az inkvizítor fölállt majd az orr ajtóhoz sétált megállt és beaktiválta a vihar kalapácsát  majd kinyitotta az ajtót. Azt várta hogy mikor csapódik a páncéljába az első impulzus lövedék de az csak nem jött. Mikor az ajtó teljesen kinyílt lesétálta rámpán  ahol már várta őt egy csapat fire warrior fehér páncélban vállukon és a maszkjukon egy egy ezüst színű birodalmi sas ékeskedett. A parancsnokuk kiállt az alakzatból és odasietett mellé letérdelt majd üdvözölte őt:

-         Az istencsászár nevében, légy üdvözölve a hitet lelt parancsnok városában. –majd hozzátette

-         És had üdvözöljelek személyesen a császár kaszt nevében, mi vagyunk a te

Hitet talált parancsnokod katonái.

Beszéde bár orr hangokkal teli, de mégis tiszta birodalmi gót volt.

Hartmann meg sem tudott szólalni. Mióta leszállt tekintetét ide-oda kapkodta hol Tauk kezében szorongatott sasos zászlót ,hol a hatalmas császárszobrot ,hol pedig a hegytetején lévő templomot nézte. Ekkor érkezett le mellé két szürkelovag testtőre Ross azonnal aktiválta a viharkalapácsát és felhördült:

-         Ez valami rossz vicc. Senki sem sértheti meg büntetlenül az Istencsászárt!

 és ép lesújtani készült mikor Hartmann megállította:

-         ez nem vicc, kapcsold ki a fegyvered- azzal ő is kikapcsolta a sajátját

 Ross sosem volt egy eszes ember de szívből szolgálta az istencsászárt és talán még ő magánál is erősebb volt. A másik lovag Gross, csak ide oda kapkodta a fejét, majd még az ura előtt észbekapott és üdvözölte a várakozó Taut majd bocsánatot kért társa faragatlanságáért.

A csapat másik fele épp ekkor sétált le a rámpán a 6 karskin szóhoz se jutott és azonnal leborult a császár szobor elé. Ekkor a város felől egy ember érkezett egy öreg pap aki bemutatkozás helyett belekezdett egy ősrégi himnuszba a tauk azonnal bekapcsolódtak majd a karskinok is rázendítettek és végül  Hartmann is beadta a derekát majd a szürkelovagok is belekezdtek. Előbb Gross majd Ross. Az ének befejeztével a Tau a templomba invitálta őket ahol majd személyesen is találkozhatnak a hitet talált parancsnokkal, majd intett a katonának akik alakzatban menetelve kisérték őket át a hatalmas kapun ,majd végig a főutcán és végül bevezették a még mindig álmélkodó embereket a templomba.