Nem tudom, ki hogy van vele, nekem volt szerencsém számos, kimondottan a modern korban játszódó „háborús” könyvet olvasnom. Legyen szó akár fiktív, akár valós csata/csaták ábrázolásáról.
Abnett azonban
A becsület őrében valami hihetetlen módon leköröz minden általam eddig olvasott szerzőt. A páncélosokkal megtámogatott gyalogsági harcok leírásai túltesznek mindenkin; még eddigi saját magát is felülmúlja.
Hogy nagyjából képet kaphassunk a dologról, talán a
Ryan közlegény megmentése utolsó csatáját vagy az
Elitalakulat idevágó részeit lehetne említeni. Csak Abnett kicsivel nagyobb léptékkel dolgozik; több „talpas”, több tank.
Természetesen nem csak a hadjárat bemutatása a szerző célja. Az egyszeri emberek sorsa, az egymás közti történések, illetve az alacsonyabb és a legmagasabb körök politikai cselszövései fontos mozgatórugói a történetnek.
Mint ahogyan a
Nekropoliszban, úgy itt is a háttérbe szorul kissé Gaunt. Azt hiszem ki lehet jelenteni, hogy a komisszár ezredes parancsnoksága alatt álló Tanithi Első és Egyetlen egység kompletten lett a regény a főszereplője.
Mostanra kialakultak a történetet befolyásoló meghatározó sarokpontok, személyek, így összességében már nem csak Gaunt sorsának bemutatása a fő célja a könyvnek, attól függetlenül, hogy az ő megjelenései mindig is hangsúlyosabbak maradnak a többiekénél. Ráadásul - Lugo tábornok „jóvoltából” most aztán igazán nagy galibába keverte saját magát és a Tanithi Első és Egyetlent Macaroth Hadúr és tisztikara előtt.
Gaunt komisszár ezredes élete talán eddigi legfontosabb küldetését hajtja végre, amikor azt a feladatot kapja, hogy szabadítsa fel Hagia szentélyvilágát, amely évezredekkel ezelőtt a Szent Sabbat - a Birodalom egyik legnagyobb tiszteletben álló szentjének - szülőbolygója volt.
Habár a Macaroth Hadúr szemében - aki a mostani Keresztes Hadjáratot vezeti a Káosz erői ellen a Sabbat Világokban -a célpont másodlagosnak tűnik, spirituális szempontból mégis felbecsülhetetlen értékkel bír ez a planéta.
Mindaddig Gaunt tervei szerint halad a hadjárat, míg közvetlen felettese - a tehetségtelen Lugo tábornok - frontális támadásra utasítja a Doktrinopoliszban található Citadella ellen, amely az ellenség legfőbb gócpontjának tűnik.
Bár az ellenséget sikerül kiűzniük és megsemmisíteniük, a Citadella mégis elpusztul egy hihetetlen méretű robbanásban, amely egy hipertérbe sugárzott asztropatikus jelzést indít be. Nem kétséges, hogy a Káosz erői hamarosan borzalmas méretű hadsereggel fognak a Hagia-ra érkezni.
Mostanra kialakultak a történetet befolyásoló meghatározó sarokpontok, személyek, így összességében már nem csak Gaunt sorsának bemutatása a fő célja a könyvnek, attól függetlenül, hogy az ő megjelenései mindig is hangsúlyosabbak maradnak a többiekénél. Ráadásul - Lugo tábornok „jóvoltából” most aztán igazán nagy galibába keverte saját magát és a Tanithi Első és Egyetlent Macaroth Hadúr és tisztikara előtt.