Roboute Guilliman

N�v: Roboute Guilliman K�ptalan: Ultramarinok R�szletek A kapszula, amely egy Primarcha kezdeti �llapot�t tartalmazta, a Macragge nev� vil�gra zuhant. Ez egy siv�r, de nem bar�ts�gtalan vil�g volt, amit sok sz�zadon �t az emberis�g birtokolt. A gy�rai t�l�lt�k a Technika S�t�t Korszak�t, �s az emberei folytatt�k az �rhaj��p�t�st az intenz�v hipert�ri viharok k�zepette. A Macragge emberei sikeresen felvett�k a kapcsolatot a szomsz�dos rendszerekkel, sajn�latos m�d elvesztve sok haj�t �s leg�nys�g�t. A primarcha kapszul�j�t egy erd�ben vad�sz� csoport nemes tal�lta meg. Felt�rt�k a kapszula pulz�l� pecs�tj�t, felfedve egy meglep� gyermeket, az er� dicsf�ny�t�l ragyogva. Az �rdekes gyermeket Koron, az ikeruralkod�k, vagy Konzulok egyike el� vezett�k, aki Macragge civiliz�lt fel�t uralta. Konor fi�v� fogadta a gyermekete, �s a Roboute nevet adta neki. A fiatal Primarcha gyorsan n�tt, �s vele egyedi pszi �s ment�lis er�i is nyilv�nval�v� v�ltak mindenkinek els� l�t�sra. Tizedik sz�let�snapj�ra megtanult, �s t�k�lyre fejlesztett mindent, amit Macragge legb�lcsebb emberei tan�tani tudtak neki. A t�rt�nelmi, filoz�fiai, �s tudom�nyos dolgok �tl�t�sa meglepte tan�t�it, de tehets�ge legink�bb a h�bor� m�v�szet�ben fek�dt. Ez arra ind�totta apj�t, hogy egy felder�t� csapat ir�ny�t�s�t adja a kez�be, messze Macragge �szaki r�sz�n. Ezt a hegyekkel t�zdelt ter�letet Illyriumnak h�vt�k, egy kietlen vid�k, amely bandit�knak, �s fosztogat�knak adott otthont embereml�kezet �ta. Majdnem az �sszes h�bor�t ellen�k v�vt�k, senki nem teremtett b�k�t a r�gi�ban t�l sok id�re. Roboute brili�ns hadj�ratot vezetett �s nem csak a megb�zat�st teljes�tette, de a heves Illyriai harcosok tisztelet�t is kiv�vta. Hazat�rve a f�v�rost felbolydulva tal�lta. Roboute t�voll�t�ben apja konzult�rsa, Gallan, �sszeesk�v�st vezetett Konor ellen. Gallan egyike volt a tehet�s nemeseknek, akik Konor erej�re �s n�pszer�s�g�re voltak f�lt�kenyek. Ezek az el�gedetlenked�k k�nny� �letet �l�s�hez szoktak komoly vagyonukb�l, leig�zott rabszolg�k �ltal kiszolg�lva. Konor mindezt megv�ltoztatta, r�k�nyszer�tve az �reg nemess�get, hogy elfogadhat� sz�ll�st �s �telt biztos�tsanak a rabszolg�knak. Ezen k�v�l a t�rv�nyt �gy hozta, hogy hozz�j�ruljanak a mer�sz v�rosfejleszt�si �s –nagyobb�t�si terv�hez. Ezek az �j�t�sok nagy adom�nyok voltak Macragge n�p�nek, de nemtetsz�st v�ltott ki az �sszes arisztokrat�ban, kiv�ve n�h�ny sz�lesebb l�t�k�r�n�l. Ahogy Roboute �s serege el�rte Macraggev�ros kapuit, megl�tt�k az �g� h�zak f�stj�t, �s azonnal nyomozni kezdtek. K�s�bb az anarchi�b�l menek�l� polg�rokkal tal�lkoztak, �s Roboute megtudta, hogyan rohant�k le Gallan zsoldosai a Szen�tusi H�zat, benne Konorral, �s h� test�rg�rd�j�val. A l�zad�k k�r�lvett�k a Szen�tust, mialatt r�szeg zsoldosok rohant�k meg a v�rost, szabadon rabolva �s gyilkolva. Roboute sietett, hogy megmentse apj�t. Elhagyta katon�it, hogy lesz�moljon a r�szeg katon�kkal, kiharcolta �tj�t a Szen�tusi H�zig. Ott megtal�lta apj�t sebeit�l haldokolva, amiket egy felb�relt orgyilkos okozott. H�rom teljes napig a Konzul elrendelte az �p�let v�delm�t, am�g seb�szek k�zd�ttek az �let��rt. Az utols� lehelet�vel Konor elmondta Gallan �rul�s�t fi�nak: hogyan pr�b�lta meg �sszeesk�v� t�rsaival �t meggyilkolni, ahogy meg�rkezett a Szen�tusi H�zba, hogy nyilv�nos �nnepet rendeljen el Roboute gy�zelm�nek dics�s�g�re. Roboute leverte a l�zad�kat, �s gyorsan helyre�ll�totta rendet a v�rosban, V�roslak�k ezrei vonultak a Szen�tusi H�zhoz, elind�tva egy hull�mot, mely hangosan k�sz�nt�tte Roboute-t Macragge egyetlen �s teljhatalm� Konzuljak�nt. Az �j uralkod� gyorsan cselekedett, hogy megt�rje a r�gi rendet. Az apja ellen v�tkez�ket kiv�geztette, �s csal�di f�ldjeiket megfosztotta a n�vt�l. �j, h�l�s, �s kem�nyen dolgoz� mez�gazdas�gi munk�soknak adta a f�ldjeiket, �s tulajdonukat. Emberfeletti er�fesz�t�ssel �s l�tom�ssal a Konzul �jj�szervezte a Macragge t�rsadalmi rendj�t, megjutalmazva a kem�nyen dolgoz�, becs�letes embereket helyezve er�s �s j�l ell�tott poz�ci�kba. Macragge vir�gzott, mint azel�tt soha. Mialatt a primarch�kat tartalmaz� kapszul�k h�ny�dtak a hiper�rben, a Cs�sz�r �s hadseregei �tverekedt�k maguk a galaxison. A Nagy KH rengeteg vil�got felszabad�tott az idegen uralom al�l, �s vissza�ll�totta a kapcsolatot t�bb ezer �ve elszigetel�d�tt �s vesz�lyben l�v� vil�gokkal. Ahogy a fiatal Roboute Guilliman a h�bor�t viselt az Illiriaiak ellen, a Cs�sz�r �s egy csapat �rg�rdista el�rte a szomsz�dos rendszer Espandon bolyg�j�t. A Cs�sz�r hallott az Espandoriaiakt�l Macragge-r�l, �s Konor Konzul meglep� fi�r�l. Ekkor j�tt r�, hogy megtal�lta r�g elveszett Primarch�k egyik�t. A Cs�sz�r felsz�llt a Macragge-re tart� haj�ra. A haj�ja belerohant egy hirtelen �s kisz�m�thatatlan hiperviharba, egy apr�, de igen er�s szakad�s�ba a hiper�rnek, ami elt�r�tette a g�pet c�lj�t�l. Mire a Cs�sz�r el�rte a Macragge-t, Roboute Guilliman m�r majdnem �t �ve uralkodott. Ezalatt az id� alatt a vil�g v�ltoz�son ment kereszt�l. Emberei j�l ell�tottak, �s tehet�sek voltak, seregei er�sek �s j�l felszereltek, �s a v�rosait csillog� m�rv�nyb�l �s ragyog� ac�lb�l �p�tett�k �jj�. Rendszeresen j�rtak Macragge-i �rhaj�k megszokott �tjukon, nyersanyagokat �s m�g t�bb embert hozva a vir�gz� bolyg�ra. A Cs�sz�rt meglepte, hogy ilyen rendezett, �s sikeres vil�got tal�lt, �s meg�llap�totta, hogy Roboute Guilliman egy nagy k�pess�g� �s el�rel�t� Primarcha. Roboute Guilliman ir�ny�t�sa al� az Ultramarin �rg�rdista l�gi�t rendelt�k, �s tov�bbi b�zis�t a Macragge-re helyezt�k. A Primarch�t hamar elb�v�lte a Birodalom rengeteg csod�ja, �s lelkesed�ssel �s tehets�ggel �ll�totta fel az �j rendet. F�n�ki k�pess�gei, ahogy mindig, a h�bor�z�sban mutatkoztak meg, �s k�s�bb az Ultramarinokat h�d�t� hadj�ratba vezette a galaxis d�li r�sz�be. Az �sszes t�bbi Primarch�n�l t�bb vil�got siker�lt felszabad�tania a Nagy Keresztes H�bor� alatt, �s a vil�goknak, melyeket a Birodalomhoz csatolt, el�ny�re v�lt szervez�i k�pess�ge �s a hat�kony korm�ny ir�nti szenved�lye. Amikor Roboute Guilliman felszabad�tott egy vil�got az Orkok, a K�osz, vagy m�s idegenek kez�b�l, az els� dolga egy �nell�t� v�delmi rendszer fel�ll�t�sa volt. Amint egy vil�g biztons�goss� v�lt, tov�bb indulhatott, elegend� tan�csad�t h�trahagyva, biztos�tva a gy�rak alap�t�s�t, �s kereskedelmi utak kialak�t�s�t a Birodalommal, �s egy korm�ny�t, mely az emberek boldogul�s��rt felel. �gy az Ultramarinok gyorsabban voltak k�pesek vil�gokat foglalni b�rmely m�s �rg�rdista L�gi�n�l. Ek�zben az Ultramarinok er�dje megtelepedett a Macraggen. N�h�ny ultramarin visszamaradt, hogy ellen�rizze a munk�t, ami gyorsan haladt a k�szenl�tben l�v� kereskedelmi h�l�zat fel�, �s fejlesztette a bolyg� ipar�t. Egy �ven bel�l kik�pz�k�zpontot alap�tottak, �s megindult a toborz�s a Macragger�l �s a k�rnyez� vil�gokr�l. Ez nem sokkal azel�tt volt, hogy az Ultramarinok megkapt�k a Maccragge-n sz�letett �s nevelkedett harcosok els� hul�m�t. A szok�sos er�s szervezetts�gnek k�sz�nhet�en az Ultramarinok �lland� �joncokat tudtak felvenni a Nagy Keresztes H�bor� alatt. Az er�s toborz�b�zis, �s Roboute Guilliman taktikai kiv�l�s�g�nak k�sz�nhet�en, az Ultramarinok a legnagyobb �rg�rdista l�gi� lett, b�rmely m�s rendh�zn�l t�bb �jonccal, �s kevesebb vesztes�get elszenvedve. M�g H�rusz eretneks�g a Birodalmat �ld�kl�sbe �s polg�rh�bor�ba tasz�totta, az Ultramarinok a galaxis d�li perem�t rohant�k le. Hatalmas siker�k messzire vitte �ket a F�ldt�l, elk�l�n�tve H�rusz �szakkeleti seregeit�l. A H�rusz �rul�s�nak h�re nem is jutott el hozz�juk, eg�szen am�g a F�ld elleni t�mad�sig. H�rusz t�mad�sa gyorsas�g�nak k�sz�nhet�en Roboute Guilliman keveset tudott tenni. Egy Ultramarinok �ltal felszabad�tott bolyg� sem volt komoly vesz�lyben a K�osz er�it�l. K�vetkez�sk�ppen, az Ultramarinok keveset tudtak tenni a H�rusz eretneks�g korai szakasz�ban. A legnagyobb siker�k egy nagyobb K�oszg�rdista sereg megsemmis�t�se volt, mely er�s�teni igyekezett H�rusz �ll�sait. Ut�na az Ultramarinok r�szt vettek n�h�ny fontos csat�ban, hogy a K�osz uralma al�l visszafoglaljanak emberi vil�gokat. A sors �gy hozta, hogy az Ultramarinok nagyj�b�l az�rt �rintetlenek maradtak a H�rusz Eretneks�gt�l. M�s h�s�ges �rg�rdista l�gi�k harcosok ezreit vesztett�k el, �s az eredeti l�gi�k fele H�rusz mell� �llt. V�geredm�nyben az �rg�rdist�k nagyon kevesen maradtak, amikor pedig a legnagyobb sz�ks�g volt r�juk. A H�rusz Eretneks�g ut�ni zavar �s fejvesztetts�g a Birdalmat gyeng�v� �s sebezhet�v� tette. Az emberis�g ellens�gei mindenhol t�mad�sra k�sz�l�dtek. Rengeteg vil�g a K�osz mark�ban maradt. Mindig a legnagyobb l�gi�k�nt, az Ultramarinok kapkodva �s megosztva tal�lt�k maguk szerte a Birodalomban egy elsz�nt k�ldet�sben, hogy megakad�lyozz�k a inv�zi� tov�bbterjed�s�t �s a rendbont�st. Az Ultramarinok sikeresen tartott�k a Birodalmat a komoly vesz�ly idej�n. Macragge k�pes volt �jabb katon�kat ell�tni olyan m�rt�kben, hogy k�s�bb egyed�l az Ultramarinok t�bb mint a fel�t tett�k ki az �rg�rdist�knak. Egy �vtizeden bel�l a rend helyre�llt a Birodalomban. Ahogy az Ultramarinok felfedezt�k, egy �j haditechnol�gia kezdett elterjedni. Az Ultramarin Primarcha �tmutat�sa alatt a Codex Astartes alakot �lt�tt. Doktr�n�i meghat�rozt�k az �sszes �rg�rdista j�v�j�t, �s lerakt�k a Birodalom hadi erej�nek alapj�t. Az �rg�rdist�k M�sodik Alap�t�sa hetven �vvel Horus hal�la ut�n t�rt�nt. A megl�v� �rg�rdista l�gi� sz�toszlottak �s �jj�alakultak egy-egy kisebb, rugalmasabb egys�gekre. M�g a r�gi L�gi�knak nem volt korl�tozva a sz�muk, az �jak n�vleg ezer csat�z� harcost sz�ml�ltak. Ez egy a L�gi�ban l�tez� egys�gre vezethet� vissza, a K�ptalanra, �s a j�v�ben a K�ptalan a hagyom�nyos �n�ll� �rg�rdista form�ci�k�nt lett emlegetve. A l�tez� �rg�rdista L�gi�k �j K�ptalanokra oszlottak. Egy K�ptalan viselte az eredeti L�gi� sz�neit, m�g a t�bbi K�ptalan �j sz�neket �s c�meket kapott. A legt�bb r�gi L�gi� nem oszlott �tn�l t�bb r�szre, az �rfarkasok csak kett�re, de az Ultramarinok sz�mtalanszor megoszlottak. A pontos sz�ma az �j Ultramarinok �ltal alkotott K�ptalanoknak ismeretlen: a leg�regebb ismert Codex Astartes m�solat (amit Skaros Apochryph�j�nak is h�vnak) huszonh�rmat eml�t, de nem nevezi meg �ket. Az ismert, ebben az id�ben alap�tott K�ptalanok az Ultramarin K�dexben tal�lhat�k. A M�sodik Alap�t�s eredm�nyek�pp az Ultramarinok g�n�llom�nya lett az alapt�pus. Az �j M�sodik Alap�t�s� Ultramarin K�ptalanokat gyakran Primogenitork�nt, vagy „els�sz�l�tt”-k�nt emlegetik. Mindegyik Primogenitor K�ptalan Roboute Guillimant tiszteli, az Ultramarinok Primarch�j�t, �s saj�t alap�t� atyjukat �s patr�nusukat. A Primarcha Szent�lye Roboute Guilliman Szent�lye egyike a Birodalom legszentebb helyeinek, �s egy ami zar�ndokok milli�it fogadja �vente. A Igaz Cselekedetek Templom�ban fekszik, r�sz�t k�pezve az Ultramarinok er�dj�nek a Macragge �szaki r�sz�n. A Templom az �p�t�szet egyik csod�ja, �s tipikus p�ld�ja a r�szletekre figyel�snek, ami az Ultramarinok saj�tja. Alakzatai ellenszeg�lnek az elm�nek, ha valaki l�tja, �s nagyszer�ek a kivitelez�sei. A t�bbsz�n� �veg d�m, ami a tet�t alkotja, a legnagyobb ami l�tezik. M�g az Adeptus Mechanicus techno-m�gusai is elj�ttek megcsod�lni az �p�letet, amit azt mondj�k, maga Roboute Guilliman tervezett. Az Ultramariokra jellemz�en el�g m�rv�ny van itt egy eg�sz hegyhez, �s annyi adamantium �s plasztac�l, amib�l egy hadiflott�t lehetne �p�teni. Az �p�leten bel�l van Roboute Guilliman hatalmas m�rv�nytr�nja, �s ezen a tr�non �l a Primarcha uralkod� holtteste. B�r t�zezer �v telt el hal�la �ta, a Primarcha teste t�k�letesen meg�rz�d�tt. M�g a nyak�n l�v� hal�los sebei is l�that�k, �s a v�r m�g mindig folyik a nyak�n. A haland� maradv�nyok meg�rz�dtek az id� puszt�t�s�t�l, ami egy szt�zismez�t jelent, ami elk�l�n�ti a Primarch�t az id� foly�s�t�l. B�rmi a mez�n bel�l csapd�ba esik az id�ben, �s nem v�ltozik, vagy lesz az eny�szet�. Vannak p�ran, akik azt �ll�tj�k, a Primarcha sebei v�ltoznak. �k azt mondj�k, a Primarcha teste lassan �jj��led, �s sebei a gy�gyul�s misztikus jeleit mutatj�k. M�sok elvetik a felt�telez�st, �s a szt�zismez� megv�ltoz�s�nak lehetetlens�g�re mutatnak. M�gis el�g ember hisz a t�rt�netekben, hogy elj�jj�n, �s saj�t szem�vel l�ssa a Primarcha csod�j�t.