Az eldák bukása

Réges-régen, jóval azelőtt, hogy az emberiség kiözönlött volna a világűrbe és megalapította Birodalmát, az eldák egy hatalmas, számos naprendszerre kiterjedő civilizációt alkottak. Óriási városhajóik és mestervilágaik, hatalmas, díszes palotáik lebegtek az űrben, csillagrendszerek között tudást és árukat cseréltek. A tanulás, a felvilágosodás és a józan ész virágkora volt, melyekkel az eldák gazdagították a galaxist, miközben új, meghódítandó világokat és legyőzendő kihivásokat kerestek.    Egy ilyen kihívás volt a hiperűri kapuk technológiájának teljes megismerése. Az eldák átvették, finomították és tökéletesítették az ősi Slannek tudását a hiperűrről és annak változásairól. Féreglyuk alagutakat építettek, a hiperűrön keresztül összekötve a mestervilágokat, bolygókat és kisebb űrhajókat. Lehetséges volt számukra, hogy átsétáljanak egyik bolygóról a másikra, amelyek egymástól akár száz vagy ezer fényévnyire voltak. A hiperűri kapuk tartották össze az elszórtan élő eldákat egy civilizációvá. A kapuk az általuk uralt űrön keresztül húzódtak, valamint - feltételezhetően - előre és hátra az időben. Az eldák, a következményektől tartva, sohasem kisérleteztek a hiperűri kapuk idő aspektusának felderítésével.    Tanulmányozás útján megértették a kapcsolatot a hiperűr és a pszichikus erők között. Ezen kutatások során fedezték fel a Káosz erőit teljes, csábító fényükben. Az eldák, még sohasem találkoztak hasolóval. Néhányan undorral fordultak el a hiperűrtől, mihelyst nyilvánvalóvá vált a Káosz romlott természete és a valóságra gyakorolt hatása, viszont néhányukban újfajta lelkesedés támadt. A Káosz megnyilvánulásai futótűzként terjedtek az eldák közt, a kapukon közlekedő megfertőzöttek távoli világokra is eljuttatták. Egy generációnyi idő alatt az eldák beszüntették a megvilágosodás keresését és a sötétebb utat választották a Káosz szolgálatában.    Voltak azonban, akiket nem érintett meg a Káosz, akik visszavonultak a hajóvárosokra és a nagyobb mestervilágokra, ahol egyébként fajuk kalandszeretőbb, illetve jelentősebb szerepet vállaló tagjai mindig is éltek. A Káosz őrültsége nem tudta megvetni a lábát ezen hajók fedélzetén. A fertőzött elda világokhoz vezető hiperűri kapukat lezárták. A kisebb városhajók beleolvadtak a mestervilágokba és azokkal együtt sodródtak az űr mélységei felé. Ezek lettek az elda faj mentőcsónakjai.    A bolygólakó eldák teljes szívvel süllyedtek bele a Káosz erőinek imádatába. Az egész fajra kiterjedő őrület vette kezdetét az egykor virágzó elda űrben és ennek az elmebajnak csak egyféle vége lehetett... Egy őrült, pszichikus orgiában teljesedett ki, amelynek során az összes elda bolygó egyetlen éjszaka alatt megsemmisült. Halálsikolyok visszhangzottak a hiperűrön keresztül és egyetlen hatalmas kiáltássá álltak össze. Minden egyes bolygón elda holttestek ezrei rángatóztak a Káosz őrült táncában, majd porrá omlottak.    A halott eldák nem távoztak el. Szellemük beleolvadt a hiperűrbe, mégpedig rémísztő módon. Halálsikolyuk a kiszabadulás örömkiáltásává változott és Slaanesh, az Élvezetek Ura, a féktelen romlottság mestere megszületett az eldák természetének sötét oldalából. Az elda faj halálának pszihikus fájdalmától és Slaanesh születésétől felkavarodott a hipertér. A Föld körüli hiperűri viharokat elsöpörte és új mintába rendeződött el.    Az utolsó túlélő elda hajó is belesodródott a csillagok közti hosszú éjszakába. Fajuk emlékei a régi dicsőségükről és nemességükről életben tartja őket, míg bukásuk önutálattal és keserűséggel tölti el szívüket. Az eldák szembesültek legsötétebb vágyaikkal és belebuktak.    Az emberek, az eldák számára emlékeztetőül szolgálnak, hogy mi is történt velük annak idején. Ugyanazt az ösvényt követik, melynek végén a Káosz sötétsége várja őket, az eldák dicstelenségének kegyetlen tükreként. Az eldák azóta felnőttek a feladathoz, elfogadták és irányításuk alatt tartják a szívükben lakozó Káoszt finom egyensúlyozással, melynek a mestereivé váltak.    Az emberiség az eldák végzete felé halad, de velük ellentétben nincs meg a képessége, hogy bármilyen formában megőrizze magát. Már minden jel látható: az emberiség morális fertője: a káoszimádat, a kiemelkedő pszichikus tehetségek egyre nagyobb száma, vágyakozás az egyetemes hatalom elérésére valamint a törékeny és egyre gyengülő Császár. A FEKETE KÖNYVTÁR    Az eldák ősi tudásának és kulturájának legtöbb darabja elveszett a menekülés során. A mestervilágok az egyedüli képviselői az elda bölcsességnek és ez is széttöredezett, ahogy az elda nép szétszóródott a csillagok között. Az évezredek alatt eltűnt mestervilágokkal együtt az általuk birtokolt tudás is elveszett.    Az elda tudományok egyetlen egy forrása maradt érintetlen és sértetlen a Bukás óta. Egy egyszerű, sötét mestervilág fedélzetén, messze túl a Birodalom határain található a Káosz Fekete Könyvtára. Itt fellelhetőek összegyűjtve a könyvek, kódexek melyek leírják az eldák hipertérrel kapcsolatos összes tudását. A Fekete Könyvtár titkos tanai taglalják a Káosz ébresztette vágyakat, a befolyásait, a megjelenési formáit, lényeit, a veszedelmeit, igéreteit iszonyatát. A szinte áthatolhatatlan pszichikus korlát mögé zárt Fekete Könyvtárat az Őrző-Írnokok* figyelik és vigyázzák. Ők hasonlítják össze és másolják át a könyveket, egységesítve a könyvtár tudásanyagát. Ezt a munkát az Eldák Bukása óta végzik. Mindeközben árgus szemekkel figyelik a felügyeletükre bízott könyveket, hiszen ezek félelmetes raktárai a titokzatos erőknek és állandó megfigyelés alatt kell tartani őket.    A könyvtár létezése csak kevés elda előtt ismert és még kevesebbnek engedélyezett a belépés a falai közé. A könyvtár "szelleme" megvédi magát a gyengéktől, akik rosszul használnák fel az itt megszerzett tudást, visszautasítva a belépési kérelmet azoktól akik nem vették tudomásul és nem tudják kezelni a bennük lakozó Káoszt. Az éretlenek, akik még fogékonyak a Káosz igéreteire és csábítására azok nem tudnak átlépni a kapun. Ennek eredményeképp nagyon kevesen jártak a könyvtárban és olvasták az ott található könyveket. Csak két csoport tagjai járhatnak-kelhetnek akaratuk szerint: A Megvilágosodott Emberek**  és a Harlekinek Remetéi***.