A Birodalmi Flotta sz�let�se

A Nagy Keresztes Hadj�rat idej�n az �rs�g �s a Flotta egy szervezet volt: a Birodalmi Hadsereg. �ltal�ban minden cirk�l�hoz egy g�rdista regiment is tartozott. A parancsnokok mind a sz�razf�ldi csapatokat, mind az al�juk rendelt haj�kat ir�ny�tott�k. Ezzel rugalmasabb volt a hadm�veleti taktika, �s minimaliz�lt�k a vesztes�geket abban az esetben, ha egy haj�t elnyelt a Hiper�r.

A H�rusz - Eretneks�g alatt azonban r�j�ttek, hogy n�h�ny regiment a rendelkez�s�re �ll� er�t saj�t birodalom l�trehoz�s�ra ford�totta a fell�ngol� anarchi�ban. Ez v�g�l sz�tszak�totta a G�rd�t �s a Flott�t, mivel maga a Cs�sz�r adta parancsba, hogy a Flotta haj�it t�bb� nem vezetheti sz�razf�ldi parancsnok.

A Birodalmi Flotta haj�i

A Birodalmi Flotta sz�mos haj�t�pussal rendelkezik, melyek h�rom f� kateg�ri�ba sorolhat�k: csatahaj�k vagy �ri�scirk�l�k; cirk�l�k �s k�s�r�haj�k. A haj�k m�rete kateg�ri�nk�nt v�ltoz�. A k�s�r�haj�k �ltal�ban 750 m�ter �s 3 kilom�ter, a cirk�l�k 5-6 kilom�ter, a csatahaj�k pedig 6-8 kilom�ter k�z�tti hossz�s�g�ak.

Csatahaj� (Battleship)

A csatahaj�k �ri�si hadihaj�k, hihetetlen t�zer�vel �s pajzsokkal. �ltal�ban a Flottaadmir�lis z�szl�shaj�i, de ez nem mindig sz�ks�gszer�. Rendk�v�l er�sek, de nehezen �s lassan man�vereznek. A G�tikus Hadiflotta (Battlefleet Gothic) h�rom f� haj�t�pust tart sz�mon:

• Cs�sz�r (Emperor): norm�lis fegyverzete mellett sz�mtalan harci g�pet is hordoz,
• Gy�zelem (Victory): f�leg l�zerl�ndzs�ir�l (laser lancers) ismert,
• Megtorl� (Retribution): sz�mos torped�vet� cs�vel �s er�s oldalir�ny� l�veggel b�r.

Armageddon flott�i a r�gebbi Apocalypse �s Oberon oszt�ly� haj�kat haszn�lj�k. M�s segmentumi flott�k m�g tov�bbi haj�kkal is rendelkezhetnek, de a Cs�sz�r �s az �jabb Megtorl� messze a legk�z�ns�gesebbek ebben a kateg�ri�ban. A birodalmi csatahaj�k leg�nys�ge 25 000-3 000 000 k�z�tti, de nagym�rt�kben f�gg a flotta forr�sait�l. Ebbe beletartoznak a flotta katon�i (haditenger�szek) akik a bet�r� ellens�ggel szemben v�dik meg a haj�kat. A csatahaj�k orrt�l farig ak�r 8 kilom�teresek is lehetnek, �s t�bb milli�rd tonn�t nyomnak. Mivel hihetetlen�l dr�g�k �s bonyolultak, legink�bb az Adeptus Mechanikus legjelent�sebb bolyg�inak legnagyobb gy�raiban k�sz�lnek. Ezeket a haj�kat nagyon megbecs�lik, apr�l�kosan tartj�k karban �s mindig nagy flott�kn�l alkalmazz�k.

A szem�lyzet magas rang� tagjai (admir�lisok, kapit�nyok, parancsnokok, els�tisztek, stb.) sz�m�ra a haj�k egy eg�sz szekci�j�t alak�tott�k �t. Hatalmas, luxus t�rgyal�k, h�l�szob�k, zuhanyz�k, irod�k, gardr�bok, toalettek, s�t m�g h�remek is, melyek egy korm�nyz�i palota t�k�rk�p�v� teszik a helyet. Az alacsonyabb rang� tisztek pl. a h�d kapit�nyai �s parancsnokok k�zepes m�rt�k� luxus negyedekben laknak. A k�zepes parancsnokok �s a katon�k egyszer� sz�ll�sokban laknak, melyek jellemz�en egy alv�helys�gb�l, egy k�miai toalettb�l �s egy rakt�rszekr�nyb�l �llnak. Azonban, a legalantasabb munk�kat v�gz�k �s a rabszolg�k szintj�n �ll�k j� ha szert tesznek egy bolh�s pokr�cra, �s t�z emberre csak egy toalett jut.

�ri�scirk�l� (Grand Cruiser)

Kisebbek a csatahaj�kn�l, de nagyobbak a cirk�l�kn�l. Ezek a haj�k �ltal�ban sokkal r�gebbiek �s kev�sb� modernek, mint a jelenlegi birodalmi haj�k. Nincs orrp�nc�ljuk, �s nem igaz�n illeszkednek bele a Birodalom flott�inak taktikai doktr�n�iba. Sz�mos p�ld�nyt kivontak az akt�v �llom�nyb�l, de sok m�g mindig a tartal�kos �llom�nyban szolg�l. Az Avenger (Bossz��ll�) egy ilyen kiv�tel. Sok fel�j�tott haj� m�g mindig szolg�latban van, de mivel el�deikn�l jobban felfegyverzettek �s p�nc�lozottak, ink�bb a csatahaj�k k�z� sorolj�k �ket. Ezeket a haj�kat �ltal�ban egy bizonyos c�lra tervezik �s �p�tik m�s cirk�l�k m�dos�tott haj�test�b�l, �s nem t�l gyakoriak.

Cirk�l� (Cruiser)

A flotta gerinc�t alkotj�k. Nem olyan er�sek, mint egy csatahaj�, de f�rg�bbek �s k�pesek hal�los csap�sokat az ellens�gre m�rni. Sz�mos cirk�l�t�pus l�tezik, legt�bbet egy azonos minta szerint �p�tenek, de nagy v�ltoztat�sok csak a fegyvereket �rt�k, melyek lehetnek oldalfegyverek, l�zerek �s vad�szhang�rok. Mint�ul szolg�lnak a minden�tt jelen l�v� Lunar (Hold)-oszt�ly, a Gothic (G�t) rendk�v�l er�s l�zerl�ndzs�ival �s a Dictator (Dikt�tor) vad�szhordoz�. A cirk�l�k szem�lyzete 10000 �s 1 000 000 k�z�tt ak�rhol lehet (beletartoznak a katonai rend�r�k �s a haditenger�szek), a forr�sokt�l f�gg�en. Hab�r el�g bonyolultak, nem szokatlan, hogy kisebb iparvil�gokon, vagy olyan civiliz�lt bolyg�kon �ll�tj�k �ket el�, melyeknek van ekkora haj�gy�ra. Egy k�l�nleges dokumentum szerint a Lord Daros Hold-oszt�ly� haj�t 11 �vig �p�tett�k Unloth vad vil�ga f�l�tt, er�ltetett menetre �s munk�ra k�nyszer�tve a bolyg� lak�it.

A birodalmi haj�k fegyverzete igencsak elt�r�, b�r a haditenger�szetben csak az Adeptus Mechanikus �ltal j�v�hagyott fegyverekkel felszerelt haj�k lehetnek. P�ld�ul egy, a Segmentum Obscurusban l�v� Cypra Mundi-n k�sz�lt Hold-oszt�ly� cirk�l� nem �r fel egy olyannal, melyet az Ultima Segmentum-beli Kar Durniash-on gy�rtottak, �s m�g ink�bb elt�rp�l egy marsi gy�rtm�ny� mellett. Azonban karakterisztik�juk �s fegyverzet�k t�bbnyire hasonl�, �s k�nnyen kezelhet�ek, ez�ltal Birodalom-szerte haszn�latban vannak.

Vannak azonban csatacirk�l�k (battlecruiser) is. Ezeket a hagyom�nyos cirk�l�kat alapul v�ve tervezik, de valamivel t�bb fegyvert �s p�nc�lt szerelnek r�juk, r�ad�sul olyan nagy gener�torokat kapnak, hogy k�pesek eredetileg csatahaj�kra sz�nt fegyvereket haszn�lni. Egy jellegzetes p�lda erre a Mars-oszt�ly� csatacirk�l�, melynek vad�szokkal t�m�tt hang�rjai, oldalir�ny� fegyverei, l�zerl�ndzs�i �s egy, az orrba �p�tett Nova �gy� miatt rendk�v�l t�voli ellens�ges haj�kra n�zve is vesz�lyes.

Egy m�sik k�l�n kateg�ria a k�nny�cirk�l�k (light cruisers). Ezen haj�k m�reteik miatt a cirk�l�k �s a k�s�r�haj�k k�z�tt vannak. Sokoldal�ak, mert el�bbiek t�zerej�t �s tart�ss�g�t ut�bbiak sebess�g�vel �s man�verez� k�pess�g�vel kombin�lj�k. A Rettenthetetlen (Dauntless) az egyik leggyakoribb ebb�l a haj�oszt�lyb�l. Teljesen �nell�t�, �s fegyverei olyan nagy erej�ek, hogy nemcsak a k�s�r�- de m�g a z�szl�shaj�kra is nagy vesz�lyt jelent. M�s gyakori haj�t�pusok is szolg�lnak a Birodalmi Flott�ban, mint p�ld�ul a T�rekv�s (Endeavour), mely sz�mos form�ban �s haj�testtel l�tezik a Birodalomban. A k�nny�cirk�l�k nagyon gyakori haj�k, mert fel�p�t�s�k egyszer�bb, mint egy z�szl�shaj��, r�ad�sul k�l�n�sen j� felder�t�k. Ott a legjobbak, ahol a sebess�g �s a man�verez�-k�pess�g el�ny�sebb a m�retn�l, sok ilyen haj� pedig az �r egy igen nagy r�sz�t fel tudja der�teni �s meg tudja v�deni.

Biztos�t�haj� (Ironclad)

A biztos�t�haj�k (korabeli t�rsaikhoz hasonl�an) szint�n 8 kilom�teres �ri�sok, de pajzsaikat fel�ldozt�k n�h�ny m�ternyi adamantium p�nc�lzat�rt. Mivel az �ress�g-mez� (void-screen) feltal�l�sa el�tt k�sz�ltek, m�r nem �llnak gy�rt�s alatt, legink�bb az�rt, hogy helyett�k modernebb haj�k k�sz�ljenek. Azonban a szolg�latban �ll�kat sz�mos feladatra alak�tott�k �t. Sz�mos t�pusa l�tezik, melyeket gargantuan, haj�-, �rb�zis-, s�t m�g bolyg�irt� fegyverekkel is fel lehetnek szerelve. Az eg�sz haj�t elbor�tj�k ezek a fegyverek, melyek egy k�z�s f�zi�s gener�torra csatlakoznak. M�sokat arra haszn�lnak, hogy be- �s �tt�rjenek az ellens�ges v�dvonalon. Ezek a haj�k nagyon ritk�k a Birodalomban, mivel m�r csak kev�s �zem k�pes �ket karbantartani, m�g kevesebb gy�rtani.

K�s�r�haj� (Escort ship)

A flotta legkisebb haj�i. K�t t�pusuk van: fregatt (frigate) �s rombol� (destroyer). El�bbi nagyobb, jobban p�nc�lozott �s felszerelt. Ut�bbi kisebb, de a flotta leggyorsabb intersztell�ris haj�ja. Mindig 2-6-os csoportokban harcolnak. Feladatuk a nagyobb haj�k v�delme a torped�k �s harci g�pek ellen. Gyorsas�guk miatt k�nnyen �s biztons�gosan tudnak j� poz�ci�t felvenni. Gyakran a t�zvonal m�g�tt maradnak, hogy v�gezzenek a sebes�lt haj�kkal, lehet�v� t�ve a flotta sz�m�ra, hogy minden t�zer�t a fontosabb c�lpontokra �sszpontos�tsanak. Vannak specializ�lt haj�k is, mint p�ld�ul a Kobra (Cobra) torped�nasz�d, vagy a T�zvihar (Firestorm) p�nc�lt�r� fregatt, mely az orr�ban egy p�nc�lt�r� l�zert hordoz. A k�s�r�haj�k norm�lisan nem �rik el a 1.5 kilom�tern�l nagyobb m�reteket, m�g a rombol�k csup�n 750 m�teresek, maximum 1.5 kilom�teresek orrt�l farig.

A Birodalom flott�i

A Birodalom 5 nagy r�szre, �n. „Segmentum”-ra tagol�dik: Ultima, Solar, Obscura, Pacificus, Tempestus. A flotta minden haj�j�t beosztj�k az egyik ilyen rendszerbe, �s az ottani Lord Admir�lis (Lord high admiral – aff�le ker�leti had�r lehet (a szerz.)) parancsnoks�ga al� ker�l. Minden Segmentum r�szekre oszlik, melyek kocka alak�ak �s 8 milli� k�bf�ny�vet foglalnak magukba. Ezek a szektorok is sok mell�kszektort tartalmaznak, csillagrendszerek 20 f�ny�vn�l nem nagyobb gy�jtem�ny�t. A Segmentumokban szolg�l� haj�k ezen szektorok k�z�tt oszlanak sz�t. Ezek a Csataflott�k (Battlefleets) �rzik a szektorokat. Minden Csataflott�t a szektora ut�n neveznek el (a G�t (Gothic) flotta a Gothic-szektorban, a Cadian flotta Cadi�n�l �s �gy tov�bb.)

Minden ilyen flott�ban cirk�l�k �s csatahaj�k szolg�lnak, a flotta nagys�ga pedig 50-75 haj� k�r�li. Minden flott�hoz adott sz�m� k�s�r�haj� tartozik, �s parancsnoks�ga alatt van sz�mos transzport, fut�rhaj�, orbit�lis v�delmi rendszerek, �r�llom�sok �s j�r�rhaj�k. A flott�nak �bernek kell lennie �s �lland�an a szektorban kell j�r�r�znie, hogy ell�ssa feladatait:

• v�deni a keresked�haj�kat a kal�zokt�l,
• g�rdist�kat sz�ll�tani a harci z�n�ba,
• az Adeptus Mechanikus exped�ci�s flott�j�nak k�s�rete,
• orbit�lis p�ly�r�l t�mogatni t�mad�, vagy v�delmi er�ket.

Mivel az ellen�rizend� �r hihetetlen�l hatalmas, a flotta sz�tsz�r�dik. 1-2 cirk�l� egy sz�zad k�s�r�haj�val m�r el�g er�s, hogy feltartsa az esetleges t�mad�kat a t�bbi haj� �rkez�s�ig.

Ha �gy ad�dik, egy eg�sz csataflott�t �ssze lehet vonni egy kis ter�let v�delm�re. Mint p�ld�ul Armageddonn�l, ahol az eg�sz flotta azt az egy rendszert �rzi. A harmadik armageddoni h�bor� idej�n a flotta 4 csatahaj�b�l, 27 cirk�l�b�l �s hat sz�zadnyi k�s�r�b�l �llt. A Solar-i flotta legf�bb feladata a Segmentum Solar, benne a Terra �s a Mars v�delme.

Vad�szosztagok

Sz�mos nagy birodalmi haj� k�pes vad�szok hordoz�s�ra. Sok feladatra haszn�lj�k �ket, a torped�k ellen v�delmet ny�jt� kis g�pekt�l a nagyobb haj�kat t�mad� bomb�z�kig. A legnagyobb haj�k 2000 vad�szt, bomb�z�t �s lesz�ll�haj�t befogad� hang�rakkal rendelkeznek.

A Harag (Fury) Interceptor a leggyakoribb birodalmi �rvad�szg�p. N�h�ny vari�ns a 60-70 m�tert is el�ri, �gy ez a g�p nagyobb az �tlagos atmoszf�rikus vad�szokn�l. Leg�nys�g�t egy pil�ta, egy navig�tor �s egy t�z�r alkotja. Ha sz�ks�ges, egy asztropata is vel�k tart, a jobb kommunik�ci� v�gett. A vad�szg�p meger�s�tett bor�t�sa l�tfenntart� �s keringtet� rendszerek bonyolult �s kiterjedt h�l�zat�t rejti. M�g egy kis k�miai WC-je is van, �s egy sz�ll�shelys�g is jut a leg�nys�gnek. Ezeket a g�peket �ltal�ban sz�mos l�zerrel �s anti-vad�sz rak�t�kkal l�tj�k el, melyeket az orrba szerelnek. Egy �tlagos hordoz� mintegy 2000 ilyen vad�szt sz�ll�that (hab�r a legt�bb kevesebbet, hogy t�bb Csillags�lyom �s atmoszf�rikus vad�sz f�rjen el a hang�rban), melyek 15-�s sz�rnyakra oszlanak.

A Csillags�lyom (Starhawk) bomb�z� nagyobb �s lassabb. Plazmabomb�kat �s p�nc�lt�r� rak�t�kat hordoz, melyekkel a nagyobb haj�kat veszi c�lba. Leg�nys�ge mag�ba foglal egy pil�t�t, m�sodpil�t�t, technopapot (�s szerzeteseket), sz�mos t�z�rt �s egy logisztikai tisztet. A haj�n korl�tozottak a sz�ll�si lehet�s�gek, de rendelkezik k�miai WC-vel, s�t m�g egy automata orvosi berendez�ssel is. Sz�mos r�vid hat�t�vols�g� �rv�delmi toronnyal rendelkezik, egy mag�nyos Csillags�lyom r�st �thet az ellens�ges vad�szok vonal�n, majd bevetheti rak�t�it �s bomb�it a z�szl�shaj�k ellen. Ritk�n, de n�ha m�dos�tj�k a bomb�z�t, �talak�tj�k kissz�m� anti-vad�sz torped� hordoz�s�ra. Egy �tlagos hordoz� 1-2 ezer ilyen g�pet sz�ll�that, melyek 10-es sz�rnyakban t�madnak. Csatahaj�k, mint a Cs�sz�r oszt�ly�, ennek a t�bbsz�r�s�t is k�pesek harcba k�ldeni. (A g�pnek van egy fan-made v�ltozata, a Vill�mcsap�s (Thunderstrike), melynek rot�ci�s, 24-es rak�tavet�je, jav�tott utastere �s szenzorai vannak. Kb. 20 m�ter hossz�.)

Atmoszf�rikus g�pek

A H�rusz – Eretneks�g ut�ni �jj�szervez�s r�szek�nt minden l�gi hadm�velet a Birodalmi Flotta hat�sk�r�be ker�lt. Egyetlen g�rdista regiment (a Phantine L�gi Hadoszt�ly (Phantine Air Corps) �s val�sz�n�leg m�sok kiv�tel�vel) sem f�rhet hozz� a l�gk�ri egys�gekhez, �s a Flotta k�zrem�k�d�s�re mindenk�pp sz�ks�g van, ha a hadm�velet l�gi t�mogat�st �s/vagy sz�ll�t�st ig�nyel.

Ha l�gi csat�ra ker�l a sor, a flotta k�t f� egys�get vethet harcba: a Vill�ml�s (Lightning) t�mad�vad�szokat �s a Mennyk�csap�s (Thunderbolt) neh�zvad�szokat. A Vill�ml�s gyors �s j�l ir�ny�that�, de nem hordozhat a Mennyk�csap�s�val fel�r� t�meg� fegyvert, �s a p�nc�lzata is gyeng�bb. A Vill�ml�s vad�szokat f�leg felder�t�sre �s az ellens�g �ld�z�s�re, m�g a Mennyk�csap�st a l�gt�r uralm�nak kiv�v�s�ra haszn�lj�k. Mindkett�t ell�tt�k vektor-hajt�m�vel.

A Martal�c (Marauder) egy �ri�si g�p, mely 10 000 kilogramm terhet sz�ll�that. Minden Martal�c rendelkezik egy hatalmas bombat�rrel �s a sz�rnyakra szerelt rak�t�kkal, egy p�r l�zer�gy�val �s k�t p�r vill�mvet�vel. A Csillags�lyom el�tt ez a g�p volt a Birodalom szabv�nyos �r-f�ld t�mad�ja. Ezt a g�pet is felszerelt�k vektor-hajt�m�vel.

K�zeli t�mogat�s c�lj�ra veti harcba a flotta a Valk�r (Valkyrie) sz�ll�t�kat �s a Kesely� (Vulture) �gy�nasz�dokat. Ezek nem igazi harci g�pek, ink�bb vektori�lis (f�gg�leges ir�nyz�s�) hajt�m�veikkel gyorsan �s alacsonyan mozognak. A flotta t�bbi haj�j�t�l elt�r�en ezeket a g�peket n�ha direkt egy g�rdista regimenthez csatolj�k, mint amilyenek az Elysian Deszantosok (Elysian Drop Troopers).

A birodalmi haj�k tervez�se

T�mad� fegyverzet

Fegyverpilonok (weapons batteries): a legt�bb hadihaj� legf�bb fegyverei. Minden pilon sz�mos k�l�nb�z� fegyvert tartalmaz, �gy a haj�test eg�sz�t lefedhetik �gy�tornyok, l�r�sek, rak�tavet�k �s egy�b fegyverek. Rengeteg fajta l�veg van: plazmavet�k, kis hat�t�v� rak�taind�t�k, l�zerek, sug�r�gy�k, f�zi�s sugarak �s gravit�ci�s pulz�rok egyar�nt megtal�lhat�k a birodalmi haj�kon. Ezeket a fegyvereket koordin�lva vetik be, n�velve a sikeres tal�lat �s a tov�bbi sebz�s es�ly�t.

Sugarak (lances): hihetetlen�l puszt�t� energiafegyverek. �ltal�ban nagy �s er�sen p�nc�lozott tornyokba ker�lnek, ezek a fegyverek 3, vagy ak�r 4 projekttort is haszn�lhatnak egyetlen sug�r f�kusz�l�s�hoz, mely el�g er�s, hogy �t�gesse a leger�sebb p�nc�lt is, �s a kisebb haj�kat egyszer�en kett�szeli.

Torped�k (Torpedoes): nagy hat�t�vols�g� rak�t�k, melyeket sok haj�n megtal�lni. 60 l�bt�l (rombol�k) 200 l�bon (cirk�l�k) �t 300 l�big (csatahaj�k) terjed� hossz�s�g�ak. Egy plazmareaktor t�pl�lja �ket, mely a robban�fej �ltal okozott k�rt is megk�tszerezi. Ha kil�tt�k, a plazma a c�lpont ir�ny�ba hajtja a rak�t�t, mik�zben megkezdi egy energiamez� l�trehoz�s�t. Ez a mez� a c�lpont el�r�sekor deton�l. A legt�bb torped� nem k�pes befogni �s k�vetni a p�r ezer kilom�tern�l t�volabbi c�lpontokat. Az energiafegyverekkel ellent�tben a torped�t nem veri vissza a pajzs, mivel a l�ved�k sebess�g�re reag�l. A torped�k (relat�ve) lassan haladnak, ez�rt a pajzs nem aktiv�l�dik a k�zel�kben.

Nova �gy�k (Nova Cannons): m�ret�k �s erej�k rendk�v�li. Legink�bb a haj�orrba ker�lnek, hogy a hajt�m�vek k�pesek legyenek elnyelni a fegyver visszar�g�s�t. Erre az�rt van sz�ks�g, mert az �gy� a l�ved�ket gravimetrikus terel�kkel csaknem a f�ny sebess�g�re gyors�tja fel. A megadott t�vols�g el�r�se ut�n a t�ltet olyan er�vel robban fel, hogy elporlaszt egy haj�t, vagy komoly k�rt tesz sok m�sikban.

V�delmi rendszerek

Minden haj�t v�delmi l�vegtornyok garmad�ja �riz, melyeket torped�k, vad�szok �s bomb�z�k elh�r�t�s�ra haszn�lnak.

A pajzsok v�delmi energiamez�k, melyek lehet�v� teszik, hogy a haj� ellens�ges �rben is �p maradjon. A pajzsok egy l�thatatlan mez�t vonnak a haj�k k�r�, melyek elnyelik a radioakt�v sug�rz�st, a sug�rz� csillagk�zi port, a r�szecskezuhanyt �s az ellens�ges fegyverek tal�latait. A pajzsoknak azonban van egy maxim�lis t�r�shat�ruk. A folyamatos tal�latokt�l t�lhev�lhetnek, arra k�nyszer�tve a gener�torokat, hogy le�ll�ssal szabaduljanak meg a felhalmoz�dott energi�t�l.

Minden, az �r v�gtelen�t j�r� haj�t v�d valamilyen p�nc�l, melyek a haj�testet �rt tal�latok ellen v�denek. Vastags�ga �s ereje a haj� m�ret�t�l f�gg: egy apr� k�s�r�haj�� p�ld�ul alig vastagabb egy l�bn�l, m�g egy 8 kilom�teres birodalmi csatahaj� 3 szepar�lt adamantium p�nc�lr�teggel rendelkezik, melynek teljes vastags�ga t�bb tucat m�ternyire r�g. A flotta haj�in�l (fregattokt�l a csatahaj�kig) gyakori az orrp�nc�lzat, mely hihetetlen�l massz�v �s t�bb sz�z m�ter vastag is lehet. Gyakran falt�r� kosk�nt haszn�lj�k, k�pes a leger�sebbeken k�v�l minden t�mad�st elh�r�tani.

Hajt�m�vek

A Flotta minden haj�j�n tal�lhat� egy plazmahajt�m�, mely lehet�v� teszi az utaz�st a val�s t�rben. A haj� egyharmad�t foglalja el, massz�v vezet�cs�vek, turbin�k, gener�torok �s plazmareaktorok m�k�dtetik.

A legt�bb haj�n van hiperhajt�m�, mellyel a val�s teret az immat�riumt�l elv�laszt� hat�ron t�rnek �t. Ezen hajt�m�vek haszn�lata hipert�ri vihar kialakul�s�hoz vezethet.

A Szent Flotta

A Birodalom nyelvezet�ben a flott�t gyakran Szent Flottak�nt eml�tik. Az Ekl�zsiarka (Ecclesiarchy) azt hirdeti, hogy a haj�k a Cs�sz�r kiterjeszt�sei, enn�l fogva szentek. Ennek oka a Navig�torok k�zti bizalmas kapcsolat, akik k�pesek biztons�gban kereszt�lvezetni a haj�kat a hiper�r�n az Astronomicon seg�ts�g�vel. Ez egy pszichikai jelz�sug�r, mely mag�t�l az Arany Tr�nust�l indul, s melyet azon pszik haldokl� lelke t�pl�l, akiket m�sk�nt a K�osz d�monai sz�lltak volna meg. Nem tiszt�zott, hogy a flotta haj�i milyen m�s titulusokat kapnak, mint ahogy az sem, hogy mi�rt. Az Adeptus Mechanikus k�ts�gtelen�l szentt� avatja magukat a g�peket. Azonban ez csup�n a technol�gi�ba vetett hit�k k�vetkezm�nye.