Imperial Scout: Tedd a dolgod!

Russ DeMart j��z�en falatozott a v�ros egyik kev�sb� popul�ris jazzlok�lj�ban. A hetven f�r�helyes sz�rakoz�helyen mind�ssze n�gyen �ld�g�ltek az asztalokn�l: egy turb�kol� p�rocska �nfeledten cs�kol�zott egy t�nct�r sz�li asztaln�l, egy mag�nyos alak r��r�sen eszegette a s�ltj�t, m�g Russ az egyik eldugott sarokban �cs�rg�tt egy magas t�ml�s sz�ken. Bolognaij�nak java m�r elt�nt a t�ny�rj�r�l �s most h�trad�lve kortyolgatta a v�r�sbor�t. Sz�rke viharkab�tja �s kalapja a k�zeli fogason nyugodott energiakardja h�vely�be l�kve l�gott a sz�k h�tt�ml�j�r�l. A h�bor� m�r r�gen v�get �rt, de a tiszti fegyverek l�tv�nya m�g 10 �v eltelt�vel is pozit�van hatott az �ttermi adagokra, no �s persze a p�rkapcsolatokra. P�ld�nak ok��rt a bort most is aj�nd�kba kapta, �s bizony nem �rhette sz� a h�z elej�t. Big Band Jazz hangjai csaptak fel, a hely �lland� zenekara kezdte meg aznapi m�sor�t. A zen�szeket cseppet sem zavarta a gy�r k�z�ns�g, maguk�rt j�tszottak �s �lvezt�k. Russ igaz�b�l ez�rt szeretett idej�rni: itt mindenki mag��rt dolgozott, az�rt mert szerett�k a munk�jukat, �s �gy olyann� v�lt a l�gk�r, amilyet a v�rosba m�shol nem lehetett megtal�lni. Elhalv�nyultak a f�nyek, a zenekar egy andal�t� sz�mba kezdett, a p�rocska pedig �temesen imbolyogva lass�zott a t�ncparketten. Russ �r�mteli f�lmosollyal n�zte �ket, �s �r�lt, hogy az �let ism�t lehet felh�tlen. Kiny�lt az egyik szem�lyzeti ajt�, egy n� l�pett ki rajta, a hely tulajdonosa. V�r�s haja f�l fej�n egyenes �s der�kig �r�, a m�sikon gazdagon bodor�tott �lig �r� k�t feh�r cs�kkal. Ruh�ja �jfekete, sokat sejtet�, de semmit mutat�, eleg�ns viselet. Magassark�j�nak sark�t egy er�t�r helyettes�tette, �gy j�r�sa finom �s l�gies volt. Egyenesen Russ asztal�hoz ment, majd le�lt vele szemben.
- Russ DeMart. Nem k�ne itt lenned – hangj�t�l megrepedt volna a c�lib�tus is, de Russ m�r csak egy tompa bizserg�ssel nyugt�zta mag�nak.
- Tudom j�l, Eydehal, tudom. De olyan j� itt, veled.
- Elhiszem, de �gy is tudod, hogy ez nem marad ez �gy sok�ig. Tov�bb kell menned. Ez m�g nem az az id�.
- Sajnos.
A n� fel�llt, lassan a zene �tem�re megker�lte az asztalt, leakasztotta a kardot, majd gyakorlott mozdulattal kir�ntotta a tokb�l �s aktiv�lta. A f�lhom�lyban szemb�nt�an �lesen izzott a s�rga er�t�r. Megforgatta p�rszor, deaktiv�lta �s Russ karf�n nyugv� kez�be adta. Az arca el� hajolt, hossz�, kecses ujjaival belet�rt Russ haj�ba �s sz�jon cs�kolta. R�viden, de szenved�llyel telve. Lassan kibontakoztak, Eydehal felegyenesedett, �s ell�pett a sz�kt�l.
- Tudod mi a dolgod, Russ DeMart gyalogs�gi ezredes, a Cs�sz�r h� szolg�lja?
- Tudom Eydehal.
- Akkor tedd.
A n� felszegte fej�t, kit�rta karj�t, azt�n m�g mondott valamit, de Russ azt m�r nem hallotta.
Kinyitotta a szem�t �s szembes�lt a val�s�ggal. Egyed�l volt az �tterem ki�gett romjai k�zt. Ugyan abban a sz�kben, de el�tte az asztalnak csak a fele volt meg. A csill�rok �sszet�rve, a t�ncparkett l�ved�kekt�l szaggatva ter�lt el a k�zelben. Rajta sem az a j�l szabott �lt�nye volt, hanem egy v�res zubbony. A saj�t tiszti zubbonya. Csak az energiakard volt ugyanott: az �k�lbe szor�tott balj�ban. �jabb l�zad�s t�rt ki, � pedig el akart sz�kni a seregt�l. De most m�r tudta a k�teless�g�t.
Az utc�r�l m�g egyszer visszan�zett az �tterem romjaira, �s lassan kivesz� parf�m illat�t �rezte a leveg�ben. Egy lass� �rnyk�p m�g utolj�ra intett egyet a f�lhom�lyb�l, azt�n v�gleg elt�nt.
- �gy lesz, Eydehal. �gy lesz.